Lengyelország Magyarországon

Turów: lesz megállapodás?

2022. január 19-22.

 

Ellentmondó hírek láttak napvilágot a lengyel-cseh határ közvetlen közelében lévő turówi lignitbányával kapcsolatban. Csehország továbbra is 50 millió euró kártérítést követel Lengyelországtól a bánya üzemeltetése okozta környezeti károkért – jelentette ki Anna Hubáčková cseh környezetvédelmi miniszter a ČTK hírügynökségnek adott interjújában. A lengyelek 40 millió euró kártérítést ajánlottak fel – tette hozzá a miniszter. Ezt megelőzően Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter cseh kollégájával Varsóban tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: lényegesen javult a tárgyalások légköre és a két ország közelebb jutott a megállapodáshoz – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. Az előző héten a lengyel kormány szóvivője azt közölte a sajtóval, hogy Varsó kész vállalni a turówi lignitbánya további üzemeltetésének anyagi terheit. Január 13-án pedig a Bloomberg hírügynökség azt jelentette, hogy az Európai Bizottság (EC) megkezdte az előkészületeket a Lengyelországnak járó pénzek kifizetésének visszatartására, mivel Varsó figyelmen kívül hagyta az Európai Bíróság döntését a turówi bánya bezárásáról. Brüsszel azzal érvel, hogy a visszatartott pénzek az unió költségvetéséből származnak, nem pedig a helyreállítási alapból.   

 

 

Szaúdi olaj válthatja ki az oroszt?

2022. január 19.

 

Lengyelország hamarosan olajimportjának kétharmadát Szaúd-Arábiából szerezheti be, jelentősen visszaszorítva az orosz szállítást – ídézte a Reuters hírügynökség elemzését a biznesalert.pl üzleti portál. A PKN Orlen, a legnagyobb lengyel olajfinomító vállalat megállapodott a Saudi Aramco céggel 200-370 ezer hordó/nap szaúdi olaj szállításáról, ami akár az ötszörsére is nőhet, így Lengyelország szükségletének 50-70 százalékát is fedezheti – írta a Reuters.

 

 

Lengyel-lett közös fellépés az Északi Áramlat 2 ellen

2022. január 19.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök és lett kollégája, Arturs Krišjānis Kariņš kormányfő a varsói tárgyalásukat követő közös sajtótájékoztatón „egy nyelven beszélt” és fellépett az Északi Áramlat 2 orosz-német földgázvezeték üzembehelyezése ellen. A TVP Info tudósítása szerint Morawiecki kijelentette: „Lettország és Lengyelország hangja világos: ezt a gázvezetéket nem szabad az orosz elnök zsarolását lehetővé tevő arzenálhoz csatolni. (…) Felszólítjuk német partnereinket, hogy térjenek észre és fogják fel, milyen óriási kockázatot jelent ha ez a zsarolási eszköz Moszkva kezébe kerül”.

 

 

Földgázvezeték kapcsolódások bővítési terve

2022. január 19.

 

A PGNiG állami olaj- és gázipari vállalat idén 89 ezer, jövőre pedig további 45 ezer földgázvezeték csatlakozást épít ki Lengyelországban. A PGNiG csoporthoz tartozó PSG nemzeti földgázvezeték üzemeltető cég igazgató tanácsának tagja, Jakub Kowalski azt nyilatkozta a PAP Market Insidernek, hogy 2 milliárd złotyt fordítanak a gázvezeték infrastruktúra fejlesztésére 2022-23-ban.  

 

 

Nem zárnak be bányákat 2049 előtt?

2022. január 17.

 

Az Európai Bizottság (EC) azt várja Lengyelországtól, hogy kőszén bányáit 2049 előtt zárják be. Az államvagyont felügyelő tárca miniszterhelyettese, Piotr Pyzik azonban Katowicében, a bányászat fellegvárában kijelentette, hogy a minisztériumban nincsenek ilyen tervek. Azt azonban elismerte, hogy az EC-vel folytatott tárgyalásokon Brüsszel részéről megfogalmazódott ez az igény – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. „Ők korábbi határidőt akarnak, de dátumról nem tettek említést” – idézte a hírforrás Pyziket. A The Warsaw Voice emlékeztetett: a közelmúltban az Államvagyont Felügyelő Minisztérium arra kérte a bányász szakszervezeteket, hogy készítsenek elemzéseket a bányák bezárásának feltételeiről és következményeiről a 2040 és 2045 közötti időszakot alapul véve, de még 2038 is szóba került. Ezt a szakszervezetek úgy értelmezték, mint az állammal kötött társadalmi megállapodás felrúgását. Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, az állami vagyont felüg

felügyelő miniszter az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány nem tervezi a bányák bezárását a társadalmi szerződésben meghatározott időpont előtt – írta a hírportál.      

 

 

A MOL 417 töltőállomást vásárol Lengyelországban – közel a PKN-Lotos fuzió

2022. január 12.

 

A MOL aláírta Varsóban a Grupa Lotos SA-val és a PKN Orlennel a megállapodást, amelynek eredményeként a MOL 417 töltőállomást vásárol 610 millió dollár értékben Lengyelországban és a 3. helyre léphet elő a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. A felek megállapodtak a megvásárolt hálózat üzemanyag-ellátásáról is – olvasható a MOL honlapján. A MOL-csoport egy integrált, nemzetközi olaj-, gáz, petrolkémiai és fogyasztói kiskereskedelmi vállalat, budapesti központtal. A megállapodás aláírásakor Daniel Obajtek, a PKN Orlen igazgatótanácsának elnöke a következőket mondta: „Ez vízválasztó pillanat a lengyel üzemanyagipar számára. Hamarosan lezárjuk a Grupa Lotos akvizícióját, amely javára szolgál az egész lengyel gazdaságnak, mindkét érintett vállalatnak, ügyfeleiknek, alkalmazottaiknak és részvényeseiknek is. A folyamat elindítása óta hangsúlyoztuk: prioritásunk, hogy az összeolvadást számunkra a lehető legnagyobb előnyökkel zárjuk le, és ezt el is értük. A kiskereskedelmi területen egy olyan eszközcserében állapodtunk meg a magyar partnerünkkel, amely a szlovákiai kiskereskedelmi lánc erősítésével, csakúgy, mint egy teljesen új, a magyarországi piacra való belépéssel közvetlenül előremozdítja a földrajzi terjeszkedési terveinket.” A tranzakció részeként a MOL 185 töltőállomást (144 magyarországit és 41 szlovákiait) ad el a PKN Orlennek, 259 millió dollár értékben. Az ügylet-csomag függ attól, hogy az Európai Bizottság (EC) megadja az engedélyt a PKN Orlen és a Lotos fúziójához, amelyet a lengyel sajtó az évszázad egyesülésének minősít. Az EC a piaci verseny fenntartása érdekében azzal a feltétellel adta meg az előzetes engedélyt a két lengyel vállalat összeolvadására, hogy a Lotos előbb el kell, hogy adja töltőállomásainak 80 százalékát (amelyeket a PKN a jövőben ettől függetlenül köteles lesz ellátni üzemanyaggal), valamint a Lotos Asfalt gdański olajfinomítójának 30 százalékát. Ez utóbbit a Notes from Poland lengyel sajtófigyelő portál elemzése szerint a világ legnagyobb olaj- és gázipari termelője, a Saudi Amarco szaúd-arábiai olajvállalat veszi meg 1,15 milliárd złotyért (243 millió euróért). A MOL-lal kötött szerződéssel pedig a fúzió minden feltétele teljesül.