Lengyelország Magyarországon

Lőrinc Szabó

 

Ima a gyermekekért

 

 

 

Fák, csillagok, állatok és kövek,

szeressétek a gyermekeimet.

 

Ha messze voltak tőlem, azalatt

eddig is rátok bíztam sorsukat.

 

Énhozzám mindig csak jók voltatok,

szeressétek őket, ha meghalok.

 

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,

szeressétek a gyermekeimet.

 

Te, homokos, köves, aszfaltos út,

vezesd okosan a lányt, a fiút.

 

Csókold helyettem, szél, az arcukat,

fű, kő, légy párna a fejük alatt.

 

Kináld őket gyümölccsel, almafa,

tanítsd őket, csillagos éjszaka.

 

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,

csempészd zsebükbe titkos aranyad.

 

S ti mind, élő és halott anyagok,

tanítsátok őket, felhők, sasok,

 

vad villámok, jó hangyák, kis csigák,

vigyázz reájuk, hatalmas világ.

 

Az ember gonosz, benne nem bizom.

De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

 

Igaz rokon, hozzátok fordulok,

tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

 

tűz, víz, ég és föld s minden istenek:

szeressétek, akiket szeretek!

 

A képek: Stanisław Wyspiański alkotásai