Lengyelország Magyarországon

A V4-ek nem lépnek fel az Európai Bíróság döntésével szemben

2021. december 16.

 

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter évértékelő sajtóértekezletet tartott, melyen a parameter.sk hírportál tudósítója megkérdezte: A lengyel és a magyar alkotmánybíróság az utóbbi hónapokban olyan döntést hozott, amely megkérdőjelezi, hogy az országnak végre kell-e hajtania az Európai Bíróság döntését. Hogyan értékeli ezeket a döntéséket? Ezek szóba kerültek a legutóbbi V4-es találkozókon? Korčok válaszában elmondta: „Ezeket az ügyeket nem kezeljük a V4 keretében, mert ez nem tartozik a V4, mint tömörülés hatáskörébe. Nem szeretném, ha a V4 a bölcsője lenne, teret adna két tagállam, Magyarország és Lengyelország ügyeinek a megoldásához. Ezek az ügyek is azt bizonyítják, hogy két szuverén országról beszélünk, amelyeknek az alkotmánybíróságai hozzászólnak olyan ügyekhez, amelyeket fontosnak tartanak. De ez nem tartozik a V4-ek hatáskörébe, és én nem is akarom, hogy beletartozzon.”

Keleti partnerségi csúcstalálkozó Brüsszelben

2021. december 15.

 

Brüsszelben az Európai Unió és öt volt szovjet tagköztársaság, ma már független állam vezetői „keleti partnerségi” csúcstalálkozót tartottak. A kapcsolatok fejlesztésére 2009-ben elindított Keleti Partnerség elnevezésű uniós projekt kezdeményezője Svédország és Lengyelország volt. A mostani csúcstalálkozóról beszámoló Euronews hírtelevízió arról tájékoztatott, hogy az Ukrajna, Grúzia (Georgia), Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és az EU vezetői tanácskozásának eredeti célja a kapcsolatok erősítése volt, de az Oroszországgal fennálló feszültségek másra helyezték a hangsúlyt. Kiderült: az öt ország vezetői arra számítanak, hogy Európa keleti részének „folyamatos destabilizálódását” követően biztosítékot kapnak az európai támogatásról az esetleges orosz agresszióval szemben. Az Euronews kommentárja szerint azonban nagyon valószinűtlen ez a támogatás, mivel Oroszország ezt a régiót a maga hátsó udvarának tekinti.

 

 

Fokozódik Varsó és Brüsszel konfliktusa

2021. december 15.

 

Az Európai Bizottság (EC) úgy véli, Lengyelországban szisztematikusan megsértik a jogállamiságot, a testületnek komoly aggályai vannak a bíróságok függetlensége, az emberi jogok, a szexuális reproduktív jogok és a diszkrimináció terén – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos  Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Mint ismeretes, az Európai Bizottság nem fogadta el Lengyelország nemzeti helyreállítási tervét (KPO). A terv megvalósításához az Európai Unió erre a célra elkülönített pénzalapjából 4,7 milliárd eurót kellene folyósítani, ám Brüsszel ezt megtagadta. Válaszként Lengyelország blokkolta az Európai Unió közös nyilatkozatát a 2022. évi jogalkotási prioritási tervről. Andrzej Sados, Lengyelországnak az EU-hoz delegált állandó megbízottja az onet.pl hírportál beszámolója szerint az EC lépését „indokolatlannak és jogilag alaptalannak” minősítette. Kifejtette: Lengyelország a jelenlegi formájában azért nem tudja támogatni a közös nyilatkozatot, mert az megnyitná a lehetőségét annak, hogy az európai intézmények az egyes tagállamokkal szemben intézkedéseket kezdeményezzenek, azzal az indokkal, hogy a jogállamiságot védik.

 

 

Az EC-nek segíteni kell az uniót védő lépéseinket

2021. december 13.

 

Budapesten találkoztak a V4-országok vezetői Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki miniszterelnök alapvető problémának nevezte a magas gázárakat, amelyeket – mint fogalmazott – politikai manipulációk is befolyásolnak, amire az Európai Bizottságnak (EC) egyértelműen kell reagálni. Az MTI tudósítása idézte a lengyel kormányfő kijelentését: „Európában az infláció mértékére is hatással van, hogy mesterségesen befolyásolják a szén-dioxid kibocsátási kvótákat. Az egész ETS (kibocsátás-kereskedelmi – a szerk.) rendszert módosítani kellene”. A migrációval kapcsolatban Morawiecki kifejtette: Lengyelország védi az EU és a NATO keleti határait, és mindent el kell követni az embercsempészet felszámolására, valamint annak kiiktatására, hogy az embereket élő pajzsként használja Lukasenka fehérorosz elnök, szembemenve az EU valamennyi tagállamával.  „Az Európai Bizottságnak nem gátolni, hanem segíteni kell minket az unió megvédését szolgáló lépéseinkben” – mondta a lengyel kormányfő, és a Moszkva felől Ukrajnát fenyegető biztonsági krízist is megemlítette.

 

     

Új fejezet kezdődik a lengyel-német kapcsolatokban

2021. december 13.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban fogadta Olaf Scholz új német kancellárt. A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatóról beszámoló PAP hírügynökség idézi a lengyel kormányfőt: „Nagyra értékelem, hogy az új kancellár az első országok között kereste fel Lengyelországot. Ez annak  a jele, hogy ön a lehető legszorosabban akar velünk együttműködni közös projektjeink megvalósításában”. Morawiecki beszámolt arról, hogy kifejtette Scholznak: Lukasenka új taktikára váltott, tekintettel a mesterségesen kialakított migránsválságra a lengyel határon. „Megbeszéltük a potenciális szankciókat is, amelyek szerepelnek az Európai Tanács következő ülésén annak érdekében, hogy ráébresszük Lukasenkát és Kreml-beli előljáróját, hogy eltökéltek vagyunk keleti határunk megvédésére” – mondta. Beszélt arról is, hogy felhívta a kancellár figyelmét az Északi Áramlat 2 megnyitásának veszélyeire, nevezetesen arra, hogy ezzel Németország és Oroszország Kijevet, Varsót és Bratiszlavát is Oroszország számára sebezhetővé, zsarolhatóvá tette, megnyitva az utat „az EU és a NATO keleti szárnyának destabilizálása előtt”.  

 

 

 

 

 

Ziobro: Lengyelország függessze fel az uniós befizetéseket!

2021. december 12.

Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter szerint Lengyelországnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az uniós politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot – írta a The Financial Times. Ziobro azzal érvel, hogy az Európai Bizottság (EC) törvénytelenül járna el, ha új hatáskörével élve a jogállamisági vita miatt visszatartaná a finanszírozást Lengyelországtól. Az EC a viszály miatt már elhalasztotta a Lengyelországnak szánt 36 milliárd euró (24 milliárd segély, 12 milliárd euró alacsony kamatú hitel – a szerk.) járvány utáni gazdasági helyreállítási támogatás jóváhagyását, de az Európai Parlament nyomása alatt áll, hogy a feltételességi mechanizmus segítségével további lépéseket tegyen – írta a Portfolio.hu portál.

 

 

Az Európa Tanács magyarázatot vár Lengyelországtól

2021. december 7.

 

Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára Zbigniew Rau lengyel külügyminiszternek írt levelében arra kért magyarázatot Lengyelországtól, hogy „az alkotmánybíróságnak nemrégiben hozott ítéletével összefüggésben miként kívánja biztosítani az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeinek hatékony végrehajtását” – jelentette az MTI. A 47 tagországot tömörítő strasbourgi szervezet közleménye szerint Burić arra reagált, hogy a lengyel alkotmánybíróság november 24-i ítéletében megállapította: az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdése, amely a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítását írja elő, bizonyos körülmények között nem felel meg a lengyel alkotmánynak. Ítéletében a varsói testület ismételten kimondta, hogy a lengyel alkotmány előírásainak elsőbbsége van a nemzetközi bíróságok ítéletével szemben.  

 

 

Államfők felhívása Oroszország elleni szankciókra

2021. december 3.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök valamint az ukrán és litván államfő közös közleményben szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy szigorú szankciókkal lépjen fel Oroszország ukrajnai agressziójával szemben – jelentette a PAP hírügynökség. A közleményt Ukrajna függetlenségének Lengyelország és Litvánia által történt elismerése 30. évfordulója alkalmából tették közzé.

 

 

A CJEU főtanácsnoka a lengyel és magyar jogállamisági kereset ellen lépett fel

2021. december 2.

 

Campos Sánchez-Bordona, az Európai Bíróság (CJEU) főtanácsnoka szerint el kell utasítani Lengyelország és Magyarország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A két tagállam egyaránt a CJEU-hoz fordult, a rendelet megsemmisítését kérve. Keresetük – többek között – a rendelet kiválasztott 7. cikkel való összeegyeztethetetlenségén és a jogbiztonság elvének megsértésén alapult – írta az Infostart.hu hírportál.

 

 

Duda aláírta a határvédelmet megszigorító törvényt

2021. december 1.

 

Miután a Parlament alsóháza (Szejm) és felsőháza (Szenátus) is jóváhagyta a törvénytervezetet, Andrzej Duda köztársasági elnök aláírta azt a határvédelmi törvényt, amely lehetőséget nyújt a kormánynak arra, hogy megtiltsa a migránsok nyomása által veszélyeztetett határtérségbe a belépést – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

 

Morawiecki ébresztőt fújt a NATO-nak

2021. november 30.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a BBC-nek adott interjúban figyelmeztetett: a NATO szövetségesek „fel kell, hogy ébredjenek” és rá kell eszmélniük, hogy Oroszország kísérletet tesz az európai régiójának destabilizálására. A legutóbbi események megmutatták, hogy a Kreml és szövetségesei meg akarják „változtatni a geopolitikai rendszert” és az Európai Unió „megosztottságát” akarják elérni – mondta.

 

 

Lengyel-magyar-szlovák államfői találkozó

2021. november 29.

 

Kétnapos találkozót tartott Budapesten a magyar, szlovák és lengyel államfő és a regionális biztonság helyzetéről, a kihívásokról, beleértve az Európai Unió és Belarusz határán kialakult migrációs válságról tanácskoztak – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A megbeszélések során a visegrádi partnerek biztosították Lengyelországot szolidaritásukról, valamint arról, hogy Varsó politikai és technikai támogatásra illetve rendvédelmi erőre is számíthat a többi országtól. Közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy elfogadhatatlannak tartják a fehérorosz rezsim lépéseit és tiltakoznak az alapvető emberi jogok megsértése ellen.

 

 

A Bukaresti Kilencek tanácskoztak

2021. november 26.

 

A NATO keleti pereme kilenc országának védelmi miniszterei találkoztak Bukarestben, hogy megvitassák a Lengyelország és Fehéroroszország közös határán kialakult migrációs válságot és egyéb biztonsági kihívásokat – jelentette a PAP hírügynökség. A Bukaresti Kilencek (B9) csoportját lengyel-román kezdeményezésre hozták létre 2015-ben, azzal a céllal, hogy segítse a NATO keleti szárnya országainak a véleménycseréjét és a biztonsággal kapcsolatos álláspontok egyeztetését.  

 

 

Közös hullámhosszon Nagy-Britanniával

2021. november 26.

 

Nagy-Britannia és Lengyelország egyetért a fehérorosz határon kialakult válság alapvető okainak és más nemzetközi kihívásoknak az értelmezésében, mint például az energia kérdése és az ukrajnai helyzet – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök Londonban. „Örömmel tölt el, hogy azonos hullámhosszon vagyunk Boris Johnson miniszterelnökkel és Nagy-Britanniával a bennünket körülvevő válságok gyökereit illetően” – mondta a megbeszélést követően újságíróknak. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a kormányfő londoni látogatása a diplomáciai körút-kampányának része volt, melynek során az európai fővárosokban a lengyel-belarusz határon kialakult migránsválság megoldásához keresett partnereket és támogatást.

 

 

Duda a NATO kelet-európai katonai jelenlétének fokozására szólított fel

2021. november 25.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök a NATO kelet-európai katonai jelenlétének fokozását javasolta Jens Stoltenberg NATO főtitkárnak Brüsszelben – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. „Oroszországnak Ukrajna közelében folytatott aktivizálódásával kapcsolatban azt javasoltam, hogy a NATO erők készültségét fokozni kellene Európának ebben a térségében, és felvetettem annak megfontolalását, hogy növelni kellene a légtérrendészeti küldetést is – mondta az államfő újságíróknak. Hozzátette: az Ukrajna közelében folyó orosz csapatösszevonások okozta növekvő veszély közepette nagy jelentőséggel bírna annak megmutatása, hogy nem csak a NATO-tagországok megvédésére vagyunk képesek, hanem figyelmet fordítunk a NATO-n kívüli szövetségeseink, például Ukrajna biztonságára is.

 

 

Egységes NATO-fellépést sürgetett a lengyel és a román külügyminiszter

2021. november 24.

 

A NATO egységes fellépését, a teljes keleti szárny védelmének megerősítését sürgette a lengyel migránsválság kapcsán Bukarestben Zbigniew Rau lengyel és Bogdan Aurescu román külügyminiszter. Munkamegbeszélésük után rendezett közös sajtótájékoztatójukon Rau elmondta: egyetértett vendéglátójával abban, hogy Fehéroroszország cinikus módon, hibrid hadviselés eszközeként használja fel a Lengyelország, Litvánia és Lettország határára szállított, megtévesztett migránsok ezreit, ami komolyan fenyegeti a NATO és az EU kohézióját – jelentette az MTI. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az Ukrajna határai mentén történt orosz csapatösszevonás miatt is, a lengyel diplomácia vezetője pedig kifejezte azon meggyőződését, hogy a közös nevező az Ukrajna és Lengyelország ellen irányuló fenyegetés esetében az, hogy „mindkettő moszkvai ihletésre és orosz felügyelet alatt történik”.      

  

 

Morawiecki köszönetet mondott a V4 kormányfőknek

2021. november 23.

 

Budapesti találkozójukon szolidaritásukról biztosították Lengyelországot a keleti határán kialakult migrációs helyzet miatt a visegrádi országok (V4-ek) kormányfői. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki miniszterelnök köszönetet mondott a támogatásért partnereinek – jelentette az MTI.