Lengyelország és az EU
Uniós tagállamok a menekültek kötelező elosztása ellen
2020. június 5.
Hét közép- és kelet-európai EU-tagállam – köztük Lengyelország – levélben ellenvéleményét fejezte ki az Európai Bizottságnak a migránsok európai uniós tagállamok közötti kötelező újraelosztási terve miatt, jelentette az MTI. A levelet Szlovénia mellett a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Észtország és Lettország írta alá. Ezzel már előre jelezni kívánták az unió döntéshozó testületének, hogy a kötelező elosztás módszere nem fogadható el számukra, és más megoldást kell találni a menekültkérdés hosszabb távú megoldására.
Lengyelország a negyedik legnagyobb uniós kedvezményezett lenne
2020. május 29.
Lengyelország lenne a negyedik legnagyobb nettó kedvezményezettje az Európai Unió javasolt 750 milliárd eurós koronavírus mentőcsomagjának – jelentette a Puls Biznesu című gazdasági napilap. Lengyelország 37,7 milliárd eurót kapna a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítására. A Rzeczpospolita című napilap szerint pedig a 2021 és 2027 közötti időszak uniós költségvetéséből is Lengyelország kapná az egyik legnagyobb összeget. Legalább 98 milliárd euróhoz jutna, amiből 66 milliárd eurót a kohéziós politika által meghatározott célokra lehetne felhasználni, és 27,6 milliárd eurót a mezőgazdaságra fordíthatnák.
Czaputowicz Budapestre látogatott
2020. május 27.
Jacek Czaputowicz külügyminiszter Budapestre látogatott és találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A varsói Külügyminisztérium szóvivői irodájának közleménye szerint egyeztettek a Három Tenger Kezdeményezés keretében folyó együttműködésről, valamint a két ország energiaügyi együttműködéséről és megvitatták a közép-európai energiafolyosók kiépítésének lehetőségeit.
Brüsszel jóváhagyta Varsó vállalatmentési programját
2020. május 27.
Lengyelországnak sikerült elérnie, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a lengyel kormány 25 milliárd złotys mentőcsomagját, amiből 10 milliárd złotyt a nagyvállalatok koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségei kompenzálására fordíthatnak – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform.
Védik a lengyel vállalatokat az unión kívüli fölvásárlóktól
2020. május 22.
Lengyelország arra törekszik, hogy két évig megvédje a kulcsfontosságú vállalatokat – közöttük a tőzsdén jegyzetteket is – az Európai Unión kívüli felvásárlási kísérletekkel szemben, olvasható a Fejlesztési Minisztérium közleményében. Az új varsói rendelkezések aggodalmat váltottak ki az Európai Bizottságban, amely figyelemmel kíséri a fejleményeket és tárgyal azokról a lengyel hatóságokkal – írta a Puls Biznesu című gazdasági napilap.
Levél az EB-nek a hosszú távú költségvetésről
2020. május 13.
Lengyelország azt akarja, hogy az Európai Unió őrizze meg ambiciózus kohéziós politikáját, tegye egyenlővé a farmereknek nyújtott támogatást és szüntesse meg az uniós költségvetési visszatérítéseket a 2021 és 2027 közötti pénzügyi keretek kialakításakor – írta a Rzeczpospolita című napilap, ismertetve a varsói kormány Európai Bizottságnak (EB) küldött levelét.
Morawiecki: „az uniós szerződéseket a tagállamok hozzák létre”
2020. május 12.
A Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése arról, hogy részlegesen alkotmányellenes az Európai Központi Bank kölcsönfelvételi módszere, a gyakorlatban azt jelenti, hogy Karlsruhéban megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét, illetve azt, hogy az EU-jog interpretálásának a legilletékesebb fóruma az Európai Unió Bírósága. Ez a fejlemény gyengíti az európai jogi közösséget, ami örömet kelt Varsóban és Budapesten, annál a két nemzeti konzervatív irányzatú kormánynál, amely ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban – írták német lapok. Mateusz Morawieckire hivatkozik például a Frankfurter Allgemeine Zeitung, idézve a miniszterelnöknek a német lap részére adott nyilatkozatát, miszerint „az uniós szerződéseket a tagállamok hozzák létre, és ők határozzák meg, hol húzódnak az EU-szervek hatásköri határai”. A Süddeutsche Zeitung által megszólaltatott Kees Sterk, a Bírósági Tanácsok Európai Hálózatának holland elnöke pedig attól tart, hogy a karlsruhei ítélet érvet szolgáltathat a lengyel és a magyar vezetésnek az Európai Bíróság figyelmen kívül hagyásához.