Lengyelország Magyarországon

4,9 millióan menekültek át Ukrajnából Lengyelországba

2022. július 20.

A lengyel határőrség közleménye szerint február 24 óta összesen 4,897 ezren   érkeztek Ukrajnából Lengyelországba. Andrzej Duda köztársasági elnök négy hónapja írta alá azt a törvényt, amely széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat – közölte az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A PAP hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy február 24 óta 2,98 millióan hagyták el Lengyelországot és tértek vissza Ukrajnába.  

 

Blaszczak-Brieger egyeztetés

2022. július 15.

Mariusz Blaszczak miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter és Robert Brieger tábornok, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke az EU biztonsági és védelmi politikájának megerősítését célzó akciótervről (EU Strategic Compass) egyeztetett. A megbeszélés középpontjában az ukrajnai háború állt, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

Lengyelország segít Moldova uniós tagságra felkészülésében

2022. július 14.

Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta Maia Sandu moldáv elnököt, abból az alkalomból, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 30. évfordulóját ünnepelték. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Duda közölte, hogy Lengyelország több mint egy éve ad tanácsot abban, hogy milyen reformokkal könnyítsék meg Moldova integrációját az EU-ba – jelentette a PAP hírügynökség. Duda arról is beszámolt, hogy szakértőket küldenek, különféle dokumentumokat adnak át, pénzügyi segítséget nyújtanak „annak érdekében, hogy az unióhoz csatlakozás rendkívül nehéz reformfolyamata símán haladjon”.

 

Kaczynski: Lengyelország jóvátételt követel Németországtól

2022. július 13.

Jarosław Kaczynski a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke immár sokadszor kilátásba helyezte, hogy Lengyelország jóvátételt fog követelni Németországtól, amiért az megszállta hazáját a második világháborúban. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap jelentése szerint Kaczynski kijelentette: „Németország ezt nem rendezte velünk. Mi még ma is Németország jelentős hitelezője vagyunk. Nemcsak kártérítésről van szó, hanem az ügy morális rendezéséről is.”  

 

A lengyelek különleges státuszt kapnak Ukrajnában

2022. július 12.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő törvénytervezetet nyújtott be a Legfelsőbb Tanácsnak, amelynek értelmében Ukrajna különleges státuszt készül bevezetni a lengyel állampolgárok számára az ország területén – írta a karpat.in.ua hírportál. A jogszabály a többi között 18 hónapos legális tartózkodást biztosít a lengyelek számára, munkát vállalhatnak, vállalkozásba kezdhetnek, részt vehetnek az oktatásban, igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat és bizonyos szociális juttatásokra is jogosultak lesznek Ukrajnában – jelentette ugyanerről a témáról a PAP hírügynökség.

 

A Szejm megszavazta Svédország és Finnország NATO-tagságát

2022. július 8.

Az Országgyűlés Alsóháza (Szejm) csaknem egyhangúlag megszavazta a két skandináv ország NATO-tagságát. A Notes from Poland című hírportál tudósítása szerint valamennyien a jelen lévő 442 képviselőből Svédország tagsága mellett voksoltak, és Finnország esetében csupán technikai hiba vagy félreértés folytán „csak” 440-en szavaztak az ország NATO-tagságára. Az eredmény kihirdetését a képviselők felállva, ovációval fogadták. „Ez történelmi döntés” – idézte a hírportál Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentését. A kormányfő így folytatta: „Ez bizonyítja, hogy Finnország és Svédország Lengyelország nagyon fontos partnere, és felvételükkel a NATO-ba a Balti-tenger a NATO beltengerévé válik.”

 

Duda: a Suwalki-folyosót a világ legerősebb védelmi szövetsége őrzi

2022. július 7.

Andrzej Duda köztársasági elnök és litván partnere, Gitanas Nausėda felkereste a litvániai Marijampolė városban állomásozó zászlóalj főhadiszálását, ahol közös sajtótájékoztatót is tartottak. Az erről tudósító PAP hírügynökség idézte Duda elnök kijelentését, miszerint „a Suwalki-folyosót lengyel, litván és NATO csapatok védik, teljes készültségben, a nap 24 órájában”. (…) „Ezt a földet a világ legerősebb védelmi szövetsége őrzi. Gitanas Nausėda elnökkel együtt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a föld biztonságban van.” (A Suwalki-folyosó a lengyel-litván határon található, és összekötő útvonal Fehéroszország és a Balti-tenger partján lévő orosz exklávé, Kalinyingrád között – a szerk.)

 

Véglegesítették a Partnerségi Megállapodást

2022. július 4.

Lengyelország befejezte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a Partnerségi Megállapodásról, amely lehetővé teszi, hogy Lengyelország 76,5 milliárd złotynak megfelelő összeget kapjon az EU költségvetéséből 2021 és 2027 között – jelentette a The Warsaw Voice multimédia Platform. Az ügyletet Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős EU-biztos jelentette be. „A tárgyalások nagy sikerrel jártak” – idézte a PAP hírügynökség a kormányfő kijelentését. Morawiecki megjegyezte: „Lengyelország a kohéziós politika legnagyobb kedvezményezettje – ez a politika a lehetőségek kiegyenlítődéséről szól, új utak építéséről”. Hozzátette: Ez az, amire koncentrálni akarunk, a vidék számára szükséges pénzalapok nyújtására a helyi közösségek számára, a kisebb városoknak, azoknak a térségeknek, amelyeknek szükségük van a környezet és az energia átalakítására”. Ferreira a Partnerségi Megállapodást Lengyelországgal „történelmi pillanatnak” minősítette.

 

Duda méltatta a NATO madridi csúcstalálkozóján született döntéseket

2022. június 29.

Andrzej Duda köztársasági elnök „történelmi döntésnek” minősítette, hogy a NATO tagjai sorába hívta Finnországot és Svédországot a szevezet madridi csúcstalálkozóján. Az államfő újságíróknak kijelentette: „Számunkra, Európa azon része számára, ahol mi élünk, a NATO keleti szárnya számára ez a döntés abszolút alapvető jelentőséggel bír.” A PAP hírügynökség tudósítása szerint Duda hozzáfűzte, hogy Finnország és Svédország felvétele azt jelentené, hogy két erős hadsereg csatlakozna a NATO-hoz. „Számunkra, a lengyel nép számára, Lengyelország védelme számára,  a mi biztonságunk számára ez egy nagyon fontos hír” – hangsúlyozta az államfő. Duda még a csúcstalálkozó előtt azt nyomatékosította, újságírókkal találkozva, hogy a csúcs legfőbb célja, hogy egyértelműen megmutassa a Szövetség egységét a mai fő ellenségnek, a Putyin vezette Oroszországnak. A The Warsaw Voice multimédia platform tudósítása szerint emlékeztetett, hogy a NATO 2010-es stratégiai koncepciója Oroszországot partnernek minősítette. „Nagyon időszerű, hogy ezt a megközelítést teljesen megváltoztassuk. Ma Oroszország a NATO tagállamok számára a legnagyobb fenyegetést jelenti, különösen a NATO keleti szárnyán lévő országok és a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária esetében van ez így. Ezért küzdünk a NATO jelenlét erősítéséért a szervezet keleti szárnyán” – mondta, még a találkozó előtt. A csúcs után pedig Duda azt hangsúlyosan üdvözölte, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke úgy döntött, hogy az USA fokozza katonai jelenlétét Európában, és az amerikai hadsereg állandó főhadiszállást hoz létre Lengyelországban. Erről az Euronews is beszámolt, rámutatva, hogy ez válaszlépés a Moszkvából érkező fenyegetésekre Oroszország ukrajnai inváziója után. Ami lehetetlennek tűnt, ma valóság lett, olvasható a varsói amerikai nagykövetség twitter bejegyzésében arról, hogy állandó amerikai katonai jelenlét lesz Lengyelországban. „Ez a siker hosszú és következetes tárgyalások eredménye a témában, egyúttal nagyon világos jele annak, hogy az amerikaiak nem csökkenteni, hanem növelni akarják a jelenlétüket Lengyelországban” – mondta a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Jakub Kumoch, a köztársasági elnök külpolitikai tanácsadója, a varsói államfői hivatal külügyi irodájának vezetője is.  

 

Lengyelország ellenzi a fosszilis üzemanyagú autók betiltását 2035-től

2022. június 28.

Lengyelország ellenzi az Európai Unió tervét, hogy 2035 után betiltaná a benzin és dízel üzemű új autók értékesítését – közölte újságírókkal Piotr Müller, kormányszóvivő. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata idézi Müllert: „Lengyelország ellenzi a belsőégésű motorral hajtott autók gyártásának betiltását 2035-től, mivel meglátásunk szerint jelenleg nincs kielégítő infrastruktúra az elektromos autókhoz sem az Európai Unióban, sem Lengyelországban.” (…) Ráadásul az elektromos autók jelenlegi elterjedtsége nem is nyújt garanciát arra, hogy abbahagyható lesz a belsőégésű motorral üzemelő kocsik gyártása” – mondta Müller.