Lengyelország és az EU
7,2 millió menekült érkezett idáig Ukrajnából
2022. október 23.
Február 24, az orosz invázió megkezdése óta 7,221 millió menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Időközben több mint 5,41 millióan visszatértek Ukrajnába, a lengyel határőrség kimutatása szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Paweł Szefernaker belügyminiszter-helyettes szeptemberben azt közölte, hogy Lengyelország 1,3 millió ukrajnai menekültnek adott otthont. Mint ismeretes, Lengyelország széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat. A legújabb felmérés szerint a lengyelek 79 százaléka helyesli, hogy a háború sújtotta Ukrajnából menekülőket befogadják Lengyelországba.
Morawiecki szerint Németország átkot hozott Európára
2022. október 21.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint Németország átkot hozott az egész kontinensre, amikor az olcsó orosz gázra építette jólétét. Úgy véli, hogy ami előállt, az az egész német orosz-politika fiaskója. Morawiecki további szankciókat sürgetett Oroszország ellen, írta a Die Zeit. A Mandiner.hu hírportál által ismertetett írás szerint a lengyel kormányfő a balti államokkal egyetértésben azt hangoztatta, hogy meg kell torolni, amiért Moszkva a stratégiai infrastruktúrát, de főleg a civil lakosságot támadja Ukrajnában. Morawiecki azt is megemlítette, hogy Belorusz mindinkább orosz támaszpont lesz, ami az egész földrész biztonságát fenyegeti. A lengyel kormányfő felvetette: az energia- és a technológiaszektorra is terjesszék ki a megtorló intézkedéseket, vagyis ne lehessen együttműködni orosz vállalatokkal az atomenergia területén, és állítsák le a gyémántkivitelt.
Jourova: folytatódni fog a megbeszélés az alapvető jogokról és a kohéziós alapokról
2022. október 20.
Október 18-án az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek megtárgyalták a lengyelországi jogi helyzet ügyét is. Ez része az EU 7. cikkely szerinti eljárásnak, amely 2017-ben indult. Az ülésen Vera Jourova kijelentette: „Azt hiszem, további megbeszélések lesznek, amelyeken Lengyelország megvilágítja álláspontját az Alapvető Jogok kartájáról és a kohéziós alapokról. Nagy valószínűséggel szükség lesz további változtatásokra ahhoz, hogy a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósítására (azaz a pandémia utáni helyreállításra szánt – a szerk.) uniós pénzeket folyósítsák.” – ídézte a The Warsaw Voice multimédia platform az Európai Bizottság (EB) alelnökét. A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a Lengyelország meghallgatás óta bekövetkezett fejleményekről, így többek között arról a reformról, amelyre a lengyel hatóságok vállaltak kötelezettséget a lengyel bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert érintően. Jourova hangsúlyozta: „Amint azt már kifejtettük, az Andrzej Duda köztársasági elnök által kezdeményezett törvénymódosítás nem találkozik teljes mértékben az EB követelményeivel.”
Nehezíti a V4-ek együttműködését a lengyel-magyar viszony
2022. október 20.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4-ek) csoportjának „kovászát adó” magyar-lengyel viszony súlyos kihívásokat él át, ami kihatással van a V4-ek egészének együttműködésére – mondta a Világgazdaság című gazdasági portálnak Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. Arra is rámutatott azonban, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalata arra tanított meg, hogy akkor is fenn kell tartani a párbeszédet, amikor egy-egy kulcskérdésben nem azonosak a nézőpontok és az ezekből levezetett nemzeti stratégiák. Az elmúlt hónapokban gyengítette az együttműködést, hogy a felek között csökkent a közvetlen kommunikáció intenzitása. Az egy héttel korábban Pozsonyban tartott V4 államfői csúcstalálkozón ugyanakkor kiderült, hogy a tagországoknak továbbra is van közös mondanivalójuk Európa és a világ számára – olvasható a Hírado.hu honlapon. A pozsonyi tanácskozás témája volt az ukrajnai háború, a háborús menekültek megsegítése, az Északi Áramlat elleni támadás, az atomenergia létjogosultsága és a tömeges illegális migráció. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök a csúcstalálkozó értékeléseként kifejtette: örömteli, hogy egy baráti csoportban, nyitott módon, őszintén vitatták meg a napirenden lévő súlyos témákat.
144,6 millió eurós támogatás az ukrajnai menekültek befogadásához
2022. október 19.
Mariusz Kamiński belügyminiszter arról tájékoztatta a PAP hírügynökséget, hogy Lengyelország 144,6 millió eurót kapott az Európai Uniótól, a háború sújtotta Ukrajnából érkező menekültek befogadásának költségeihez hozzájárulásként. „Az EU pénzügyi segítsége ugyan szerény, hiszen csak egy részét fedezi hazánk költségeinek, ám így is azt jelzi, hogy Európa értékeli, hogy Lengyelország kulcsszerepet játszik Ukrajna támogatásában” – mondta a miniszter.
Mi lesz a brüsszeli pénzekkel?
2022. október 19.
Nincsenek veszélyben az Európai Unió kohéziós és agrártámogatási alapjából Lengyelországnak járó források – jelentette ki Radosław Fogiel, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt szóvivője a Radio Plus kereskedelmi rádió kérdésére válaszolva. A kérdező a Rzeczpospolita című újságban napvilágot látott írásra hivatkozott, melyben a lap arról számolt be, hogy Stefan De Keersmaeker, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a lapnak adott interjú során kijelentette, hogy Brüsszel visszatartja „gyakorlatilag az összes Lengyelországot illető pénzt, amíg Varsó nem teszi rendbe bírósági rendszerét”. Mint ismeretes, az EB már korábban befagyasztotta a 36 milliárd eurós helyreállítási alapot (ebből 24 milliárd segély és 12 milliárd rendkívül kedvezményes hitel). A The Financial Times arról számolt be, hogy Brüsszel most a kohéziós alapok befagyasztását is tervezi az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyek miatt. Ez 75 milliárd euró, amely 2021 és 2027 között járna Lengyelországnak, az EU költségvetéséből. A lap emlékeztet: Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke néhány héttel ezelőtt kijelentette a Brüsszel által Varsónak előírt kondíciókról beszélve, hogy „további engedményeket tenni semmi értelme”. A Rzeczpospolita cikke nyomán több lengyel kommentár is idézte Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos szeptember 18-i kijelentését, amely szerint Lengyelország esetében „nem találtak közvetlen összefüggést a bírósági rendszer problémái és az uniós alapok fenyegetettsége között” – erre a Privátbankár.hu hírportál hívta fel a figyelmet. Janusz Wojciechowski az EB mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa a PAP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a lengyel bírósági reform kérdésköre nincs hatással a kohéziós alapokra. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a hét elején azt közölte a sajtóval, hogy Varsó nem kapott az EB-től semmilyen értesítést a kohéziós és agrártámogatási pénzeszközök esetleges visszatartásáról. Az IAR, a Pokskie Radio hírszolgálata szerint pedig Mateusz Morawiecki miniszterelnök az ügyet kommentálva kijelentette: „Nem hiszem, hogy az EU-s pénzek, beleértve az agártámogatási alapot, a kohéziós alapot, az innovációs alapot veszélyben lennének. Épp ellenkezőleg, az első kifizetést már meg is tették.”
A kapcsolatok megromlása az EU-val veszélyezteti Lengyelország hitelminősítését
2022. október 19.
A Moody’s és a Fitch globális hitelminősítők figyelmeztetnek: az Európai Unió kohéziós alapjai kifizetésének visszatartása Lengyelország leminősítéséhez, a befektetői bizalom romlásához, a złoty gyengüléséhez és nagyobb inflációs nyomáshoz vezethetnek – írta a Business Insider Polska üzleti hírportál, a hitelminősítők szakértőinek véleményét idézve.
A brit Guardian a lengyel-magyar viszonyról
2022. október 19.
A The Guardian című brit napilap elemző cikket jelentetett meg a lengyel-magyar politikai viszony alakulásáról, mivel – amint a cikk írója fogalmaz – a lengyel és a magyar kormány, amelyek évek óta ideológiai társak voltak az EU-ban, összevesztek Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Míg Varsó Kijev egyik leghűségesebb támogatója volt, és keményebb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, addig Magyarország vezetője, Orbán Viktor „ellenfelének” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és az EU Oroszország-politikáját tette felelőssé az inflációért és az energiaárak emelkedéséért – áll a cikkben. Az írás felidézi: Mateusz Morawiecki miniszterelnök – egy interjúban (lásd: szeptemberi hírcsokrunk – a szerk.) azt mondta, hogy Lengyelország szeretne visszatérni a V4-ekkel való együttműködéshez. A lap szerint a lengyel kormányfő ezzel tulajdonképpen ajtót nyitott a Magyarországgal való jobb kapcsolatok előtt. Ugyanakkor Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight közép-európai magazin és platform szerkesztője szerint ezzel Morawiecki próbára akarta tenni a lengyel közvéleményt, de a 2023-as választások előtt nem hagyhatja figyelmen kívül a tavaly decemberben Varsóban járt néhány politikus, köztük Orbán Viktor oroszbarát hajlamát. Orbántól nyilvánvalóan el kell határolódni, ugyanis a magyar kormányfő politikai kommunikációja mérgezővé vált a lengyelországi politikusok népszerűségére nézve – mondta Przybylski. Hozzátette: az Orbánnal való együttműködést a lengyel kormánypártok a lengyel társadalomban uralkodó bizonytalanságérzet, valamint Oroszország és Ukrajna megítélése miatt blokkolták.
Mély a szakadék a háború megítélésében a lengyel és a magyar nép között
2022. október 19.
A The Guardian brit napilap ismertette a YouGov közelmúltban végzett közvéleménykutatását, amely rávilágított a lengyel és a magyar társadalom közötti szakadékra az orosz-ukrán háborút illetően. Míg a lengyelek 65 százaléka támogatja az Oroszország elleni szankciók fenntartását, addig a magyaroknak csak 32 százaléka támogatja ezt az uniós politikát. Hasonlóképpen, a lengyelek háromnegyede Oroszországot hibáztatja a háborúért, míg a magyaroknak csak 35 százaléka – írja a brit lap.
Lengyelország kemény fellépést vár Belorusz ellen
2022. október 17.
Szymon Szynkowski vel Sęk, európai uniós ügyekért felelős újonnan kinevezett miniszter a Polskie Radionak nyilatkozva elmondta: Lengyelország azt akarja, hogy az Európai Unió keményen lépjen fel Belorusszal szemben, mivel Minszk támogatja Oroszország ukrajnai invázióját. „Ez a kérdés nem hagyható figyelmen kívül” és Lengyelország az „ügyet fel fogja vetni” az EU miniszterek következő tanácskozásán.
Szymon Szynkowski vel Sęk az európai unió ügyek új minisztere
2022. október 13.
Szymon Szynkowski vel Sęk váltja fel Konrad Szymanskit, mint új miniszter, aki az európai uniós ügyekért felel – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök, a közszolgálati Polskie Radio 3-as programjában.
A B9-ek elítélték Oroszországot az ukrajnai tömegbombázások miatt
2022. október 11.
A Bukaresti Kilencek (B9), a lengyel-román kezdeményezésre 2015-ben létrehozott szerveződés, mely arra hivatott, hogy a NATO keleti szárnya országainak segítsen a véleménycserében és a biztonságot illető álláspontjuk koordinálásában, közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország ukrajnai városok ellen intézett „tömegbombázásait”, melyeket rakétákkal hajtottak vére. A nyilatkozatot támogatta Észak-Macedónia és Montenegró is – jelentette a PAP hírügynökség. A 11 államfő által aláírt nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a közelmúltban végrehajtott orosz bombázások a nemzetközi jog és a világ minden joghatsága szerint az emberiséggel szembeni háborús bűnök és nem évülnek el. Felszólítják Oroszországot a polgári célpontok ellen irányuló rakétatámadások azonnali beszüntetésére.
Morawiecki az EU-t bírálta Madridban
2022. október 11.
Mateusz Morawiecki részt vett a jobboldali spanyol Vox ellenzéki párt éves nagygyűlésén Madridban – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. A „Viva22” elnevezésű rendezvény jelmondata „Mi együtt csináljuk a történelmet” volt. A lengyel miniszterelnök felszólalásában bírálta az Európai Uniót, amely szerinte eltávolodik a hagyományos európai értékektől, hátat fordít a tradíciónak. „Kis számú bürokraták Brüsszelben azt hiszik, hogy ők teremthetik meg Európát, de tévednek. Európát nemzetek, szabad és szuverén nemzetek alkotják” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy a brüsszeli bürokratáknak semmilyen szerződéses alapjuk nincs arra, hogy a hatalmukat növeljék. Morawiecki az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata szerint arról is beszélt, hogy a modern világra a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti. Egyúttal felszólított arra, hogy Ukrajnának nagyobb nemzetközi támogatást nyújtsanak.
Lengyelország amerikai nukleáris fegyvereket állomásoztatna területén
2022. október 6.
Lengyelország tárgyalásokat folytat annak a lehetőségéről, hogy Lengyelországot bevonják a NATO nukleáris fegyver megosztási politikájába. Varsó amerikai nukleáris fegyverek állomásoztatásának lehetőségét vetette fel az amerikai kormányzatnak. Ezt Andrzej Duda köztársasági elnök jelentette be, a Gazeta Polska című lapnak nyilatkozva. Mint fogalmazott, van rá esély, hogy Lengyelország részt vegyen a nukleáris fegyverek megosztásában. „Beszéltünk arról az amerikai vezetőkkel, hogy az Egyesült Államok mérlegeli-e ennek a lehetőségét. Az ügy nyitott.” – mondta.
Keciek: nem fedi a valóságot Lázár János kijelentése
2022. szeptember 30.
Sebastian Keciek budapesti lengyel nagykövet szerint nem fedi a valóságot Lázár János építési és beruházási miniszter kijelentése, miszerint Lengyelországnak az EU helyreállítási pénzeihez való hozzájutásához fel kell adnia a Magyarországgal való együttműködést. A nagykövet erről a Mandiner című magazinnak adott interjú alkalmával beszélt. Keciek szerint soha nem hangzott el az Európai Bizottság részéről a fenti állítás. Ezt szerette volna megbeszélni Lázár Jánossal, de nem kapott tőle választ. A nagykövet ezért fel is vette a kapcsolatot magyar politikusokkal, és mint mondta, „semelyikük sem osztotta a miniszter álláspontját”.
Macierewicz: kísérlet folyik Európa német állammá alakítására
2022. szeptember 28.
Antoni Macierewicz, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt alelnöke szerint egy kísérlet van folyamatban arra, hogy „Európát egy német állammá” alakítsák át. A politikus erről a közszolgálati Polskie Radioban beszélt. Mint fogalmazott: „Az elmúlt évtizedben Németország által folytatott politika mára az egész világon veszélyt jelent, ugyanis Oroszországnak óriási potenciált biztosít az agresszióra, amely Európát és a világot romba dönti”.