Lengyelország Magyarországon

Morawiecki: Finnország és Svédország NATO-tagságát felvetik a V4-ek ülésén

2022. november 20.

Mateusz Morawiecki Helsinkiben tárgyalt Sanna Marin finn kormányfővel. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint az utána tartott közös sajtótájékoztatón a lengyel miniszterelnök jelezte, hogy Finnország és Svédország NATO-hoz csatlakozásának ügyét felvetik a Visegrádi Négyek következő csúcstalálkozóján. „Együtt szlovák és cseh barátainkkal” meg akarom kérni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy gyorsan ratifikálják Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmét. „Azt hisszük, hogy a NATO keleti szárnya és a mi régiónk biztonságának a fokozása kritikus fontosságú” – idézte Morawiecki kijelentését az IAR.   

 

Nem vehet részt az orosz külügyminiszter az EBESZ łódzi ülésén

2022. november 20.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vehet részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának december 1-2.-i łódzi ülésén. A varsói Külügyminisztérium erről diplomáciai jegyzékben értesítette az orosz felet – tájékoztatta Lukasz Jasina külügyi szóvivő a PAP hírügynökséget. Lengyelország az EBESZ soros elnöki tisztét tölti be. „Oroszország Ukrajna elleni február 24-i illegális agressziója következtében számos orosz állampolgár felkerült az EU szankciós listájára, köztük Lavrov miniszter is” – közölte a szóvivő a hírügynökséggel. A lengyel kormány döntését az orosz külügyminisztérium provokatívnak és példa nélkülinek nevezte. „Nem csak lejáratta magát Varsó, hanem helyrehozhatatlan kárt okozott az egész szervezet hitelességét illetően” áll az orosz válaszüzenetben. A moszkvai közlemény szerint Varsó döntése miatt az orosz küldöttséget az ülésen Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-képviselője fogja vezetni.  

 

Lengyelország 95 százalékát teljesítette vállalt kötelezettségeinek

2022. november 16.

Szymon Szynkowski vel Sęk európai ügyekért felelős miniszter szerint Lengyelország 95 százalékát teljesítette az Európai Bizottság (EB) által meghatározott kötelezettségeinek és kész a további 5 százaléknak is megfelelni. Erről a miniszter beszélt a Radio Zet magánrádiónak adott interjú alkalmával. Az EB-n a sor, hogy nyilatkozzon: „vajon kész-e teljesíteni, amit vállalt, nevezetesen, hogy Lengyelország hozzájuthat a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósításához szükséges uniós forrásokhoz” – mondta.     

   

BIRN: Lengyelország 110 milliárd euróért csatázik Brüsszellel

2022. november 16.

A Lengyelország jogrendszerének reformjai miatt az Európai Bizottsággal (EB) folytatott vita tétje nem kevesebb, mint 110 milliárd euró uniós pénzforrás – állapítja meg elemzésében a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) Dél- és Kelet-Európával foglalkozó független oknyomozó riporteri hálózati portál. Ebből 35 milliárd euró a Covid-járvány utáni gazdaság helyreállítási segély, illetve kedvezményes hitel, további 75 milliárd euró pedig az EU kohéziós alapjából 2021 és 2027 között Lengyelországnak járó pénz. Az inflációval és a növekvő energiaárakkal küzdő Lengyelország számára fájdalmasabb a pénzek visszatartása, mint más országok esetében – állapítja meg az elemzés, amely a kohéziós alapok potenciális felhasználását is górcső alá veszi. E szerint a kohéziós alapból egyebek között infrastruktúra fejlesztésre, klíma- és környezetvédelemre 23,8 milliárd euró, a gazdaság modernizálására 7,8 milliárd, társadalomfejlesztésre 4,0 milliárd, Kelet-Lengyelország fejlesztésére 2,6 milliárd, digitalizációra 2,0 milliárd, élelmiszersegélyre pedig 0,5 milliárd euró jutna. A nemzeti helyreállítási alapból várt pénzek felhasználását illetően pedig Lengyelország a következő projekt-támogatásokról állapodott meg az EB-vel: 23,5 GW szélerőmű kapacitás létrehozása, 1500 offshore szélerőmű projekt, 28000 energiatároló rendszer létrehozása, 350 hidrogén előállító és tároló projekt, 150 megújuló energiaforrás projekt, 800 ezer energiahatékonyság javító épületi és fűtési projekt, 12000 energiahatékonyság javító háztartási beruházás, 400 iskola hőszigetelése, 47500 bölcsődei férőhely létrehozása, 700 ezer multimédia eszköz hátrányos helyzetű iskoláknak, 24000 továbbképzési és életen át tanulási projekt kidolgozására, 50000 orvosi és fogorvosi szakképzés finanszírozása, 10000 orvostanhallgató pénzügyi támogatása, 2500 mentős pénzügyi támogatása, 880 szakrendelő központ felszerelése, 100 hosszú távú egészséggondozó központ korszerűsítése.

 

Változás az Ukrajnából menekültekkel kapcsolatos stratégiában

2022. november 15.

A varsói kormány Kijevvel egyeztetve változtatott az Ukrajnából érkezett menekültekkel kapcsolatos stratégiáján. Ennek legújabb konkrét módja, hogy Ukrajnában 20000 konténerlakást alakítanak ki a belső menekültek számára. Az IAR a Polskie Radio hírszolgálata arról írt, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója, február 24 óta több mint 7 millió menekült érkezett Lengyelországba. Közülük a lengyel lakosság 1,4 milliót a saját lakásába fogadott be, Pawel Szefernaker belügyi miniszterhelyettes szerint. „Lengyelország és a lengyel nép új jelentést adott az európai szolidaritás koncepciójának. (…) Mindenki, aki át akarta lépni a lengyel határt, megtehette azt” – mondta. Jelenleg több mint 1 millió Ukrajnából menekült él Lengyelországban, egy millióan pedig Németországba mentek tovább. A többiek közül nagyon sokan visszatértek Ukrajnába. Lengyelország idáig több mint 5,5 milliárd złotyt fordított az ukrán menekültekre, a fegyverszállítmányokon kívül. Az ország azonban az ilyen nagyságrendű segítségnyújtás terheit nem tudja tovább vállalni. Ezért – mint arról a Rzeczpospolita című napilap beszámolt – 2023 februárjától a menekülteknek hozzá kell járulniuk a lengyelországi tartózkodásukhoz. A megélhetési költségekhez napi 40 złotyval, a szállásköltséghez pedig napi 60 złotyval. A lengyel szolidaritásnak azonban messze nincs vége. Az egyik legújabb példája, hogy a kormány létrehozott egy pénzügyi alapot az ukrán hadiárvák megsegítésére. Amint arról a PAP hírügynökség beszámolt, az állami Klymentiy Sheptytsky Fund alapítványba befolyó pénzekből a közelmúltban Kijevben 1700 gyermek és 140 nő anyagi támogatásához járultak hozzá. Emellett a gyermekek és az orosz fogságból kiszabadult nők számára pszichológiai és rehabilitációs segítséget is nyújtanak. További 1780 fiatalnak ösztöndíjat adnak. A gyermekek havi 780 złotyt, a nők pedig egyszeri, maximum 10000 złoty anyagi juttatást kapnak.     

 

Az ukrajnai menekülteknek ideiglenes védelmi státuszt nyújtó országok élén

2022. november 11.

Szeptemberben az uniós tagállamok közül Lengyelország nyújtotta a legtöbb (53545) ideiglenes védelmi jogállást biztosító státuszt az ukrajnai menekültek számára, derül ki az EU statisztikai szolgálatának, az Eurostatnak a felméréséből, amelyet a Kárpáthír.com hírportál is ismertetett. Ez a státusz Lengyelországban hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Lengyelországot Németország (51980), Románia (9715), Spanyolország (5745) és Írország (4925) követte szeptemberben. Az Ukrajna elleni orosz agresszió megkezdődése, 2022. február 24. óta – szeptember 30-ig – Lengyelország mintegy 1,4 millió, Németország 813725, Spanyolország 145825 és Bulgária 134790 ideiglenes védelmi státuszt biztosított az ukrajnai menekülteknek.  

 

Az EB nem engedi a zéró áfát

2022. november 9.

Az Európai Bizottság (EB) gazdaságpolitikáért felelős biztosa, Paolo Gentiloni szeptemberben és októberben is írásban figyelmeztette Lengyelországot, hogy az energia és üzemanyag ára nem tartalmazhat zéró áfát, hanem az unió áfa direktívájának megfelelően 8 százalékos áfát kell alkalmazni, például a földgáz esetén – erről számolt be az RMF FM rádió. Abban az esetben, ha Varsó nem alkalmazkodik az EU áfa irányelvéhez, akkor Lengyelország megszegi az uniós törvényt, ami az Európai Bíróságon eljárást vonhat maga után.

 

Szrot bírálta az Európai Bizottságot

2022. november 8.

Paweł Szrot államtitkár, a köztársasági elnök kabinetfőnöke a Radio Plus magán rádióadónak nyilatkozva bírálta az Európai Bizottság (EB) hozzáállását, a Lengyelországnak járó nemzeti helyreállítási pénzek visszatartása miatt. Mint fogalmazott, az EB részrehajló, speciális politikai céljai és érdekei vannak. „Sajnos ez nem egy korrekt helyzet (…), Lengyelország úgy kell, hogy cselekedjen, hogy a pénzekhez hozzájusson, hiszen azok járnak Lengyelországnak.”

 

Morawiecki: Oroszország nemcsak Ukrajnával, hanem az EU-val is háborúzik

2022. november 3.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök részt vett Berlinben a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációját elősegíteni hivatott csúcstalálkozón. Felszólalásában – melyről a PAP hírügynökség számolt be – hangsúlyozta, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát szállta meg, hanem az Európai Unió ellen is háborút indított. „Ma Ukrajna a szabadságért harcol, de az EU jobb jövőjéért is” mondta. A tanácskozás fő témájával kapcsolatban rámutatott: „Lengyelország erőfeszítéseket tesz az európai integráció elősegítése érdekében. Ez nemcsak azért fontos számunkra, mert a hat nyugat-balkáni ország közül három a NATO tagja. (…) Ezek az országok különösen sebezhetők és az orosz propaganda támadásának célpontjai.”

 

Lengyelország támogatja Montenegró uniós csatlakozási törekvéseit

2022. október 27.

Andrzej Duda köztársasági elnök megerősítette, hogy Lengyelország támogatja Montenegró európai uniós csatlakozási törekvéseit és megígérte, hogy lobbizni fog a balkáni ország „résztvevő partnerségéért” a 12 EU tagállam Lengyelország vezette Három Tenger Kezdeményezésében – jelentette a PAP hírügynökség. Duda Varsóban fogadta Milo Đukanović montenegrói elnököt.

 

Kumoch: Magyarország meg kell változtassa Oroszországgal kapcsolatos politikáját

2022. október 26.

Lengyel kormánytisztviselők ismét bírálták Magyarországot. Jakub Kumoch, a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának vezetője szerint Magyarországnak meg kell, hogy változtassa Oroszországgal kapcsolatos politikáját, ha rendezni akarja a magyar-lengyel kapcsolatokat. „Magyarországnak meg kell változtassa politikáját, ha hitelt érdemlő partner akar lenni” – mondta Kumoch, a TVN24 hírcsatornának nyilatkozva. Az elsősorban a Visegrádi Négyekkel (V4) foglalkozó Remix hírportál tudósítása szerint Kumochtól az interjú során a riporter az iránt érdeklődött, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek szándéka-e az együttműködés újjáépítése Magyarországgal, mert „a lengyelek most inkább készek arra, mint voltak tavasszal”. Kumoch a portalsamorządowy.pl önkormányzati hírportál szerint válaszában hangsúlyozta: „…az újjáépítés nem lehet feltétel nélküli”. Kumoch szerint Lengyelország számára a fő kérdés a biztonság. „A biztonsági megfontolások teszik ki külpolitikánk 95 százalékát. Tehát, amennyiben egy ország külpolitikája nincs összhangban a mi biztonsági megfontolásainkkal, az azt jelenti, hogy annak következményei kell legyenek az adott országgal való kapcsolatainkra” – olvasható a Remix összeállításában.

 

Morawiecki: „nem hagyjuk támogatás nélkül Ukrajnát”

2022. október 26.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Berlinben tartott nemzetközi szakértői konferencián, melynek témája Ukrajna háború utáni újjáépítése és modernizálása volt, a résztvevőknek tartott előadásában kijelentette: „Nem fogjuk Ukrajnát támogatás és segítség nélkül hagyni.” Ugyanezt megerősítette a The Washington Postnak nyilatkozva is. Hangsúlyozta, hogy nemcsak katonai támogatásról, hanem pénzügyiről is szó van. Elmondta, hogy Lengyelország az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban különböző forgatókönyveket készít. Hozzátette azonban, hogy „…az ukrán népen és Zelenszkij elnökön múlik, hogy eldöntsék, számukra mi az elfogadható helyzet, melyek lennének bármilyen jövőbeni békeszerződés számukra elfogadható feltételei”.  

 

Lengyelország falat építene az orosz határra

2022. október 25.

Lengyelországnak lehet, hogy falat kell építenie a kalinyingrádi orosz exklávéval közös határán, hogy megállítsa azoknak az afrikai és ázsiai migránsoknak a hullámát, akik a következő hetekben megpróbálhatnak Lengyelországba átjutni – mondta egy vezető lengyel tisztviselő a Reuters tudósítása szerint. Amint arról az Euronews hírportál beszámolt, Lengyelország azzal vádolja Oroszországot és szövetségesét, Belaruszt, hogy migránsokat használ fel egy Európa destabilizálására irányuló „hibrid háborús” kampány részeként. Mivel az ukrajnai háború miatt nagy a feszültség, Lengyelország attól tart, hogy megismétlődik az a válság, amely akkor tört ki, amikor 2021-ben afrikai és közel-keleti migránsok ezrei próbáltak átjutni a belarusz-lengyel határon.