Lengyelország Magyarországon

Rau: „A lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának”

2023. január 31.

További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei, lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban. A Kárpátalja ma című hírportál idézte Zbigniew Rau lengyel tárcavezető megállapítását: Ha erőfeszítéseinket lakosságarányosan vizsgáljuk, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának. Hozzátette: „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának”. Rau azt is hangsúlyozta, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. A külügyminiszterek tanácskozása egybeesett Andrzej Duda köztársasági elnök háromnapos lettországi látogatásával, melyen a lengyel államfő Egils Levits lett elnökkel és Arturs Krišjānis Kariņš miniszterelnökkel az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

Lengyelország irányítja Európa válaszát Oroszország Ukrajna elleni háborújára

2023. január 30.

Az Atlantic Council amerikai külpolitikai globális agytröszt honlapján megjelent cikk szerint „Németország és az Egyesült Államok a közelmúltban nagy figyelmet váltott ki azzal a döntéssel, hogy tankokat küld Ukrajnába. A mérföldkőnek számító döntés meg nem énekelt hőse azonban valójában Lengyelország.” A cikk szerzője Diane Francis, az Atlantic Council vezető munkatársa, aki írásában kifejtette: „a lengyel vezetésnek jelentős szerepe volt különösen Berlin meggyőzésében arról, hogy szükséges Ukrajnát ellátni modern tankokkal”. Francis arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csupán a legutóbbi példa arra a vezető szerepre, amit az elmúlt év során Lengyelország játszott a Putyin inváziójára adott európai válaszban.  

 

Duda gratulált az új cseh elnöknek

2023. január 28.

Andrzej Duda köztársasági elnök elsők között gratulált Petr Pavelnek, akit a Cseh Köztársaság elnökévé választottak. Egyúttal meghívta Lengyelországba. Marcin Przydacz, a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának újonnan kinevezett vezetője bejelentette, hogy az államfő twitter bejegyzésén kívül telefonon is gratulált Pavelnek. Kettejük beszélgetésének „légköre nagyon jó és baráti volt és hangsúlyozták, hogy a lengyel-cseh kapcsolatok a legjobbak” – írta Przydaczra hivatkozva az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.  

 

Varsó újabb szankciókat akar Moszkvával szemben

2023. január 26.

Lengyelország átadta az Európai Bizottságnak (EB) és az unió tagállamainak az Oroszországgal szembeni 10. szankciócsomagra, valamint Fehéroroszországra vonatkozó szankciós javaslatait. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap nem hivatalos információkra hivatkozva közölte, hogy Lengyelország nagy eltökéltséggel akar cselekedni annak érdekében, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb elfogadja a következő szankciós csomagot. A lengyel diplomaták által Brüsszelben átadott egyik javaslat ki akarja zárni az orosz vállalatokat és intézményeket az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési rendszerből (UER), amely a szénhidrogén származék kibocsátási bizonylatokkal való kereskedéssel foglalkozik. Lengyelország az Oroszországgal az atomenergia területén való együttműködés megszüntetésére is felszólít. Varsó betiltaná a Fehéroroszországból származó gyémánt, bútor, aszfalt és bitumen, továbbá gumi, üvegtermékek és cigaretta filter importját.  

 

Duda sürgette, hogy a NATO ismerje el Ukrajna csatlakozási szándékát

2023. január 19.

Andrzej Duda köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon síkra szállt Ukrajna NATO-hoz csatlakozási törekvése mellett. A PAP hírügynökség tudósítása szerint az elnök kijelentette: „Nincs kétségem afelől, hogy Oroszország támadása a szuverén Ukrajna ellen felgyorsította a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét. (…) A NATO ki kell, hogy nyilvánítsa, hogy Európában minden nemzetnek szuverén joga, hogy megválassza saját biztonságának keretrendszerét.” Duda hangsúlyozta: „Ukrajna csatlakozási törekvéseire is választ kell adnunk. (…) Itt az ideje, hogy választ adjunk Kijevnek arra vonatkozóan, hogy a csatlakozási folyamat milyen legyen, és milyen lépések kellenek a kívánt végeredmény garantálásához”.   

 

4500 kilométernyi nagy sebességű vasútvonalat terveznek

2023. január 19.

Csaknem 4500 kilométer hosszúságú nagy sebességű vasútvonalat (HSR) terveznek a Három Tenger (az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger – a szerk.) régiójában. Ez új összeköttetést tesz lehetővé Lengyelország, Magyarország, Csehország, Litvánia, Lettország és Észtország között, ami radikálisan fokozná az érintett nemzetek infrastrukturális potenciálját. A Varsóban megtartott Railway Direction Days 2023 elnevezésű szakmai rendezvényen a hat ország képviselői és befektetők írták alá az erről szóló együttműködési megállapodást – közölte a REMIX V4-es hírportál. A lengyel szakasz négy év alatt készül el. A közös beruházásnak köszönhetően a HSR összeköttetés Tallinn, Varsó, Katowice és Budapest között 1700 kilométer hosszú lesz.

 

Lezárulhat a vita a jogállamiságról

2023. január 13.

A Parlament Alsóháza (Szejm) elfogadta az igazságügyi rendszer átalakítását visszafordító törvényt, így lezárulhat az Európai Bizottság (EB) és a lengyel kormány közötti, a jogállamiságról szóló vita és Varsó hozzájuthat a járvány utáni helyreállítás uniós forrásaihoz. A Notes from Poland hírportál szerint Didier Reynders, az EB jogérvényesülési biztosa twitter bejegyzésében az EB és Lengyelország által egyeztetett „mérföldkövekhez” „ígéretes első lépésnek” minősítette a törvény elfogadását. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy 10 napon belül elküldik a 23,9 milliárd euró segély és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitel lehívására vonatkozó kérelmet Brüsszelbe.  

 

Lengyelország és a lengyel nép biztonsága abszolút kulcsfontosságú

2023. január 13.

Marcin Przydacz, a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának vezetője a PAP hírügynökségnek nyilatkozott Andrzej Duda államfő politikai prioritásairól. Elmondta, hogy az elnök számára Lengyelország, a lengyel nép és a NATO egész keleti szárnya biztonsága „abszolút kulcsfontosságú”. A veszélyek jól ismertek: Oroszország politikája, a bizonytalanság a régióban és Oroszország Ukrajna elleni agressziójának további negatív hatásai. Hozzátette: Törekedni fogunk a NATO keleti szárnyának további erősítésére és Ukrajna támogatására szuverenitásáért és függetlenségéért vívott harcában, mert ez a küzdelem az egész régió stabilitásáért is folyik. Arra szintén törekszünk, hogy az orosz agresszió ügyét lehetőleg a nemzetközi napirend élén tartsuk. Az államfő politikai prioritásai közé tartozik a kétoldalú kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokkal és a nemzetközi színtéren Lengyelország, mint főbb szereplő imázsának a fokozása és a kapcsolatok megerősítése olyan kulcspartnerekkel, mint Nagy-Britannia, Nyugat-Európa országai és közép-kelet-európai partnereink – mondta Przydacz.

 

Duda: Újra kell fogalmazni a geopolitikai kereteket

2023. január 12.

Andrzej Duda köztársasági elnök szokásos újévi találkozóján a külföldi nagykövetekkel és beszédében hangsúlyozta: „Oroszország barbár agressziója Ukrajnával szemben a világot arra kényszeríti, hogy újra fogalmazza a geopolitikai kereteket”. Hozzáfűzte: „Önökkel együtt résztvevői lettünk egy történetnek, amely talán évtizedekre vagy még tovább meghatározza Európa, a Nyugat és az egész világ arculatát. (…) Az elmúlt télen Lengyelország stratégiai döntést hozott. Ukrajna Oroszország által történt fenyegetése közepette elhatároztuk, hogy nem leszünk semlegesek, nem nézzük tétlenül az agressziót. Én és munkatársaim két elvet fogadtunk el. Az első: azt hisszük, hogy Ukrajna képes hatékonyan szembe szállni Oroszországgal, ha fegyvereket és pénzügyi támogatást kap a szabad világtól, a Nyugattól. A második: meggyőződésünk, hogy ha a nemzetközi közösség enged Oroszország követeléseinek, akkor Moszkva terrorizálni fogja Európa ezen részét. (…) Oroszország megújult támadása a független Ukrajna ellen olyan tényező, amely drámaian megváltoztatja Európa és a szövetségeseink biztonsági helyzetét.”

 

Lengyel-ukrán-litván együttműködési nyilatkozat

2023. január 11.

Lvovban együttműködési nyilatkozatot írt alá Andrzej Duda lengyel, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauséda litván államfő. A nyilatkozat Ukrajna védelmi kapacitásának erősítését, azonnali pénzügyi stabilitásának biztosítását helyezi a célok középpontjába. A háború utáni helyreállítás, valamint Ukrajna euro-atlanti integrációjának ügye is a nyilatkozat része – jelentette a Reuters hírügynökség.

 

Morawiecki-Macron egyeztetés

2023. január 11.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel. Piotr Müller kormányszóvivő tájékoztatása szerint a megbeszélés fő témája a lengyel-francia kapcsolatok és az EU együttműködés volt, beleértve Lengyelországnak a nemzeti újjáépítési tervvel (KPO) kapcsolatos lépéseit. A TVP közszolgálati tévécsatorna tudósítása szerint érintették a lengyel-francia együttműködést az atomenergia területén, valamint a közös előkészületeket az Európai Tanács februári rendkívüli ülésére. A biztonsági és védelmi kihívások is a megbeszélés napirendjén szerepeltek.

 

Milliárdok az ukránok támogatására

2023. január 4.

Paweł Szefernaker belügyminiszter-helyettes, az ukrán háborús menekültek ügyéért felelős kormánybiztos arról tájékoztatta a sajtót, hogy a háború kitörése óta Lengyelország mintegy 12 milliárd złotyt (2,6 milliárd eurót) fordított az Ukrajnából menekültek támogatására. Ennek egy része azonban adó formájában visszafolyt a költségvetésbe. Szefernaker elmondta az RMF FM rádiónak, hogy félmillió menekült kapott állást és mintegy 10 ezer ukrajnai céget alapítottak Lengyelországban. A pénz részben tőlük, illetve ezeknek a cégeknek az adójából folyt be a költségvetésbe, ugyanakkor ez hozzájárulás a GDP-hez is.