Lengyelország Magyarországon

Klaus Iohannis: Lengyelország Románia kulcsfontosságú stratégiai partnere

2023. március 28.

„Lengyelország közeli és régi barátja, kulcsfontosságú stratégiai partnere és megbízható szövetségese Romániának. Szilárd közös stratégiai és biztonsági érdekeink vannak, amelyeket a jelenlegi rendkívüli feszült regionális biztonsági helyzet is megerősít” – mondta Klaus Iohannis, Románia államelnöke a hivatalos romániai látogatáson Bukarestben tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel való megbeszélése után. Amint arról az Agerpres hírügynökség tudósított, Iohannis azt is kijelentette, hogy a két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott. A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és a NATO-n belül is Ukrajna teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy fokozzák a régióban uralkodó konfliktushelyzet hatásainak leginkább kitett partnerországok, legfőképpen a Moldovai Köztársaság támogatását. Iohannis azt is leszögezte, hogy Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozása ügyében – írta az Agerpres. A megbeszélést követően Morawiecki a sajtó előtt kijelentette, hogy Románia és Lengyelország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének két tartóoszlopa Európának ebben a térségében. Az Agerpres szerint a lengyel kormányfő a következőképpen fogalmazott: „Lengyelország és Románia az USA legközelebbi szövetségese. Talán még Litvánia tartozik azon kevés országhoz, amelyek annyira Amerika-pártiak, mint Lengyelország és Románia. Európának ebben a részében mi vagyunk az Észak-atlanti Szerződés tartóoszlopai, és ez a katonai együttműködés megszilárdítása révén valósul meg”. Hozzátette: a két ország közötti együttműködés elmélyülésének a jelei a hadseregek modernizálását szolgáló közös beszerzések és a közös hadgyakorlatok. A két ország közötti kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint a román katonák jelenléte Lengyelországban, illetve a lengyel katonák jelenléte Romániában.

 

Román-lengyel kormányközi konzultáció Bukarestben

2023. március 28.

Bukarestben román-lengyel (hivatalos nevén) kormányközi konzultációt tartottak Mateusz Morawiecki lengyel és Nicolae Ciucă román miniszterelnök vezetésével – jelentette a PAP hírügynökség. Az eseményről beszámoló Agerpres román hírügynökség idézte a közös sajtótájékoztatón Ciucă kormányfő által mondottakat: „A román és a lengyel kormány együttes ülése alkalmat adott arra, hogy a két fél megerősítse a korábbi találkozókon elfogadott 2022-2026-os cselekvési tervet, valamint hogy az egyes minisztériumok szintjén új célkitűzéseket és cselekvési irányokat határozzanak meg olyan területeken, mint a kutatás, a digitalizáció, a kis- és középvállalkozások, a demográfia alakulása, az ifjúság, a sport, a védelem és a közlekedés”. Ciucă azt hangsúlyozta, hogy „nagyon jók” a két kormány közötti megbeszélések a védelem, a külügyek és a szállítási infrastruktúra-fejlesztés terén. Közölte, hogy felmerült a Via Carpathia és a Rail-2-Sea kiépítése, amely révén megvalósulhat a constanțai és a gdański kikötő összekapcsolása. Ez nemcsak Románia és Lengyelország, hanem Magyarország, Szlovákia és Bulgária számára is előnyös lenne, és Ukrajnának is segítséget jelentene – tette hozzá.

 

Morawiecki: Lengyelország és Románia természetes szövetségesek az EU-ban

2023. március 28.

A lengyel-román kormányközi konzultációt követő, Nicolae Ciucă román kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Bukarestben Mateusz Morawiecki miniszterelnök a védelmi együttműködésre irányuló kérdést megválaszolva elmondta: a hadi eszközök közös beszerzése, kiképzés, hardware karbantartás és Ukrajna számára fegyverek beszerzése terén egyaránt kooperálnak – jelentette a PAP. A lengyel hírügynökség arról is tudósított, hogy Ciucă elmondása szerint tárgyaltak a két ország hadiipari potenciáljának a fokozásáról, annak érdekében, hogy biztosítsák az ellátást a felszerelésekből és munícióból, ami „jelenleg prioritás”. Morawiecki kiegészítésképpen hozzátette: a két országot tavaly „összekapcsolta három közös cél: az Oroszországtól való energiafüggetlenség, Ukrajna támogatása és a haderő modernizálása. (…) Hasonló tapasztalataink révén egyértelműen hallattuk a hangunkat az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az egész világon”. Mindezek alapján a lengyel miniszterelnök kijelentette: Lengyelország és Románia „természetes szövetségesek az Európai Unióban”. Hangsúlyozta továbbá a lengyel vezetésű Három Tenger Kezdeményezés szerepét az infrastruktúra, az energia és az üzleti kapcsolatok fejlesztésében a 12 érintett országban.  

 

Az EU kompenzálja a lengyel fegyverek átadását Ukrajnának

2023. március 27.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje lesz az Európai Békekeretnek, az unió költségvetésen kívüli alapjának. „Sikerült elérnünk, hogy sokat kapunk. Az EU kompenzálni fog bennünket az Ukrajnának átadott fegyverekért, és ez a kompenzáció nagyon hasznos lesz Lengyelország számára. Húsvétig mintegy 300 millió eurót kapunk. További 500-600 millió eurót a következő hónapokban” – idézte a kormányfőt a The Warsaw Voice multimédia platform. Hozzátette: az Európai Békekeretből kapott pénz oroszlánrészét Lengyelország muníció beszerzésére, illetve lőszer és fegyver gyártó berendezésekre, gyártósorokra fordítja majd.

 

Morawiecki: új geopolitikai fejezet nyílt

2023. március 23.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta Fumio Kishida japán kormányfőt, aki Kijevből érkezett Varsóba. A tárgyalásukról beszámoló PAP hírügynökség szerint a kétoldalú együttműködés és a beruházások mellett az ukrajnai helyzetről is eszmét cseréltek. Morawiecki arról beszélt, hogy a világban új geopolitikai fejezet nyílt. Rámutatott: Lengyelország és Japán egyaránt megtapasztalta az orosz imperializmust és „túl jól is érti azt”. Kishida kijevi látogatását kommentálva a lengyel kormányfő hangsúlyozta: azt úgy értelmezte, mint a támogatását és elismerését Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, szabadsága és demokráciája védelmének. Hozzátette: a japán miniszterelnök látogatása újabb jele egy új geopolitikai világrendnek, amelyben a békéről és a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szorosan együttműködnek.  

 

Morawiecki heidelbergi előadása az EU és a kontinens jövőjéről

2023. március 22.

„Európa történelmi fordulópontnál” címmel tartott Mateusz Morawiecki miniszterelnök előadást a Heidelbergi Ruprecht-Karl Egyetemen, melyben hangsúlyozta, hogy kontinensünk sokkal súlyosabb helyzetben van, mint a kommunizmus összeomlásakor volt. Annak idején ugyanis a változások békésen mentek végbe, most viszont a világot az orosz agresszió fenyegeti. A The Warsaw Voice multimédia platform által ismertetett beszédben Morawiecki figyelmeztetett: Európa nem szabad, hogy a központosításra koncentráljon, helyette a kibővítésre, a nemzetek sokszínűségének tiszteletére kell, hogy fókuszáljon. Határozottan bírálta az EU azon elképzeléseit, amelyek a föderalizáció és a centralizáció irányába mutatnak. Fontos feltenni a kérdést: melyek azok az értékek, amelyek egyesítik Európát? – mondta. Szerinte az európai identitás nemzeti alapú kell legyen. „Az a próbálkozás, hogy Európában felszámolják a sokszínűséget és egy, a nemzeti identitásának gyökereitől megfosztott új népet hozzanak létre, azt feltételezi, hogy azokat a gyökereket vágjuk el, amelyek éltetnek bennünket. Figyelmeztetek, hogy így könnyen elbukhatunk!” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: csökkenteni kellene azokat a területeket, amelyekben az Európai Uniónak van kompetenciája, akkor talán könnyebb lenne az ügyeket kézben tartani, még akkor is, ha több tagállam lenne, és így demokratikusabb lenne az irányítás. Véleménye szerint ugyanis a nagyobb központosítás több azonos hibát hoz magával. „Hiba volt nem hallgatni azokra az egyes országokból jövő hangokra, amelyek helyesnek bizonyultak Putyin megítélésében. A centralizáció olyanoknak ad hatalmat, mint Gerhard Schröder ex-kancellár, aki Európát függővé tette Oroszországtól és az egész kontinenst egzisztenciális veszélybe sodorta” – mutatott rá Morawiecki. A lengyel miniszterelnök mondanivalóját összegezve négy következtetést vont le: 1. Európa jövője fényes lesz, ha tiszteletben tartja a népek sokféleségét, 2. Európa jövőjét Ukrajna szabadságért folytatott küzdelmének kimenetele alakítja, 3. Európa a nemzetek demokratikus közössége kell legyen, amely az ókori görög, római és keresztény örökségen alapszik, 4. Európának meg kell változnia ahhoz, hogy a világ vezetéséért folyó versenyt megnyerje.

 

A Külügyminisztérium üdvözli az ICC Putyin elleni elfogatási parancsát

2023. március 18.

A lengyel Külügyminisztérium közleményben üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon döntését, hogy Vladimir Putyin orosz államfő és az orosz elnöki hivatal gyerekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen is elfogatási parancsot adott ki, mivel háborús bűnökkel vádolják őket, személyes érintettségük folytán, az ukrajnai gyermekrablásokban és jogtalan Oroszországba deportálásokban való állítólagos részvételük miatt. „Ez az első lépés, amely bíróság elé állítja a legfelsőbb orosz hatóságokat” – áll a közleményben, melyet a PAP hírügynökség ismertetett.

 

Varsó és Prága kiáll Ukrajna jövőbeli EU és NATO tagsága mellett

2023. március 17.

Petr Pavelt, Csehország újonnan megválasztott államfőjét fogadta Andrzej Duda köztársasági elnök. A PAP hírügynökség beszámolója szerint a két politikus Ukrajna további támogatásáról, a gazdasági együttműködésről, az út, vasút és energia infrastruktúra fejlesztéséről tárgyalt. A gazdasági kapcsolatokról Marcin Przydacz, a a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai irodájának vezetője, az államfő külpolitikai főtanácsosa elmondta, hogy Csehország Lengyelország második legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Csehország számára Lengyelország a harmadik ilyen partner. A látogatás előtt Pavel a TVP Info közszolgálati tévécsatornának adott interjút, melyben kijelentette: „Kormányunkkal együtt én Lengyelországot stratégiai partnernek tekintem. (…) Lengyelország és a Cseh Köztársaság azonos álláspontot képvisel nemcsak a NATO-t illetően, hanem mindenekelőtt, ha Ukrajna támogatásáról, illetve az Oroszországra vonatkozó politikáról van szó. Nem kételkedem abban, hogy ez a legfontosabb ügy.” Az Euronews tudósítása szerint Duda újságírókkal közölte: Varsó és Prága is határozottan kiáll amellett, hogy nemcsak humanitárius segélyt, hanem katonai támogatást is nyújtanak Ukrajnának. „Segítenünk kell Ukrajnának a háború pusztításaiból való újjáépítésében, de segítenünk kell abban is, hogy Ukrajnát modern országként építsük fel, ami az infrastruktúrát illeti, és segítenünk kell abban, hogy olyan országként építsük újjá, amely – mély meggyőződésünk szerint – a jövőben az EU és a NATO tagja lesz” – idézte az Euronews Andrzej Dudát. Varsói tárgyalásainak második napján a cseh köztársasági elnököt Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta. „Örülök, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban mindig egymás mellett emlegetik Csehországot és Lengyelországot. Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki a lengyel kormányfő, aki szerint a lengyel-cseh kapcsolatok ezeréves történetében talán sosem volt jobb időszak, mint jelenleg. A tárgyalásokat követően Morawiecki a közösségi médiában közölte, hogy „nagyszerű volt a találkozás Pavel elnökkel”. „Jó és fontos volt, mind a lengyel-cseh kapcsolatok erősítését, mind pedig a régióban a biztonság fejlesztését illetően.” Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint „mindkét ország szembeszáll az orosz imperializmussal”. Az Euronews arról is beszámolt, hogy Morawiecki reményét fejezte ki a Visegrádi Csoport (V4-ek) megújítására. A Lengyelország és Csehország mellett Szlovákia és Magyarország alkotta csoporton belül „nehéz témákról is lehet beszélni” – mondta. Petr Pavel válaszában nem a V4-eket, hanem a regionális együttműködést említette. Ebben, mint fogalmazott, „fordulóponthoz értünk”, szerinte nagy esély van a keleteurópai térség jelentőségének növelésére, nemcsak az ukrajnai háború kapcsán, hanem Ukrajna háború utáni újjáépítését, a regionális infrastrukturális fejlesztéseket illetően is. Az új cseh államfő azonban Magyarország miatt erősen V4-szkeptikus, pár napja arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az együttműködést Szlovákiával és Lengyelországgal, de nem említette Magyarországot, és sajtóértesülések szerint nem is tervez budapesti utat – emlékeztetett az Euronews. Pavel egyébként a V4-eket csak egy konzultációs fórumnak tartja, szerinte nem is arra hozták létre, hogy a kül- és biztonságpolitika részletes koordinálója legyen.