In order to ensure the highest quality of our services, we use small files called cookies. When using our website, the cookie files are downloaded onto your device. You can change the settings of your browser at any time. In addition, your use of our website is tantamount to your consent to the processing of your personal data provided by electronic means.
Back

Lengyelország és az EU

Morawiecki: Lengyelország híd lehet az USA és az EU között
2020. augusztus 2.

Lengyelország fontos szerepet játszik az Egyesült Államok és az Európai Unió egymáshoz kapcsolódásában, jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök az Atlantic Council kutató intézet által szervezett online beszélgetésben, amely azzal foglalkozott, hogy Lengyelország milyen válaszokat ad a koronavírus-járványra és milyen stratégiákat alkalmaz a válság utáni Európa érdekében.  A Poland in English hírportál beszámolója szerint Morawiecki hangsúlyozta, hogy Lengyelország „nagyon Európa-párti”, ugyanakkor „nagyon Amerika-párti” is, és „különösen fontos” (szerepet játszik – a szerk.) a transzatlanti földrészek egymáshoz közelítésében. Varsó segíthet a különbségek áthidalásában, „az európai félelmek, elvárások és észrevételek lefordításában amerikai nyelvre és fordítva” – mondta, és arra is utalt, hogy az amerikai félelmeket és észrevételeket igyekeznek megmagyarázni az Európai Tanácsban.  


Az EB elutasította lengyel települések pályázatát
2020. július 29.

Elutasította a testvérvárosi programok finanszírozását az Európai Bizottság (EB) hat olyan lengyel település esetében, amelyek korábban leszbikus-, meleg-, biszexuális-, transznemű- és interszexuális-mentes  (LMBTI-mentes) közösségekké nyilvánították magukat, vagy betiltották az azonos nemű párok jogaiért folyó kampányokat – jelentette az MTI. Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos Twitter-üzenetében azt írta, hogy az EU értékeit és az alapvető jogokat minden tagállamnak és nemzeti hatóságnak tiszteletben kell tartania. „Éppen ezért a bizottság elutasította annak a hat lengyel városnak a pályázatát, amelyek LMBTI-mentességet vezettek be és megtagadták e kisebbségi jogok érvényesülését” – hangsúlyozta. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos megerősítette Helena Dalli nyilatkozatát, hangsúlyozva, hogy „a diszkrimináció nem megengedhető az EU-ban, az uniós forrásokból finanszírozott programoknak a közös értékeket kell tükrözniük”. Az Origo hírportál beszámolója szerint Beata Szydło volt lengyel miniszterelnök, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelenlegi európai parlamenti képviselője az EB-nél tiltakozott Brüsszel lépése ellen. Mint  fogalmazott, az EB kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását, a helyi önkormányzatoknak és a lakosoknak pedig joguk van a szabad véleményformáláshoz. A Poland in English hírportál szerint hasonló szellemben nyilatkozott Jacek Czaputowicz külügyminiszter is, aki szerint az EU szerződései nem hatalmazzák fel az unió intézményeit arra, hogy ideológiai kérdésekben foglaljanak állást.


Az EU új költségvetése nagyon jó Lengyelországnak
2020. július 22.

Az Európai Unió új hosszú távú költségvetése lehetőséget nyújt Lengyelország fellendülésének „arany évtizedére”, így értékelte Mateusz Morawiecki az EU új büdzséjét a Parlament alsóházában (Szejm). Az unió 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó, elfogadott új költségvetése „nagyon jó költségvetés Lengyelország számára” – mondta a kormányfő a parlamenti képviselők előtt. A Polskie Radio tudósítása szerint Morawiecki rámutatott: az EU többéves költségvetési kerete olyan pénzügyi alapokat tartalmaz, amelyek „támogatják a fenntartható gazdasági növekedési modellünket (…) és jó néhány évre sokkal jobb esélyt nyújtanak számunkra a prosperitáshoz”. Lengyelország több pénzhez jut az EU-tól, beleértve a kohéziós politikát és az energia átalakítását segítő alapokat, „mint azt bárki elképzelhette volna pár hónappal ezelőtt” – mondta. Ezek a pénzalapok „támogatást nyújtanak majd az infrastruktúra fejlesztéséhez országszerte” és segítenek a mezőgazdaságban dolgozók közvetlen kifizetéseinek növeléséhez, közelebb juttatva őket az uniós átlaghoz – tette hozzá. Lengyelország uniós forrásokból 2021-tól 2027-ig összesen csaknem 125 milliárd euró vissza nem fizetendő közvetlen támogatást kap – a legtöbbet a tagállamok közül. Ezen belül – az unió legnagyobb kedvezményezettjeként –  a kohéziós alapokból 70 milliárd euróhoz jut, és további 34 milliárd euró kedvezményes, alacsony kamatú gazdaságélénkítő hitelt vehet igénybe a közös büdzséből. 


Morawiecki: nem lehet összefüggés a politikai és a gazdaság dimenziók között
2020. július 21.

Az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről és a koronavírus-válság  gazdasági kárainak helyreállítási csomagjáról szóló maratoni (négy napos) miniszterelnöki csúcstalálkozó tárgyalásai után Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott. Az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánta kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították. A témával összefüggésben Morawiecki – a Business Insider Polska üzleti hírportál jelentése szerint – azt hangsúlyozta, hogy nem lehet összefüggés az EU büdzséjéből származó pénzalapok és a jogállamiság, azaz a  politikai és a gazdasági dimenziók között. Az unió költségvetésének egyéb témái közül az MTI kiemelte, hogy a lengyel kormányfő rendkívül fontosnak nevezte a hosszú távú büdzsének az unió bővítésére elkülönített összegét, véleménye szerint ugyanis annak hiányában vákuum alakulna ki a Nyugat-Balkánon, amelyet mások mellett Oroszország, Törökország vagy Kína tölthetne be. „Nekünk, az Európai Uniónak kell ott lennünk” – fogalmazott a lengyel kormányfő.       
 

{"register":{"columns":[]}}