Lengyelország Magyarországon

Lengyel segítség a finn határvédelemhez

2023. november 30.

Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) vezetője bejelentette, hogy Lengyelország katonai tanácsadókat küld Finnországba. „A finn államfő hivatalos látogatásának egyik eredménye, hogy felkérést kaptunk szövetségesi támogatásra a finn határt ért hibrid támadások ellen. Lengyelország pozitív választ szándékozik adni NATO szövetségesünk és EU partnerünk kérésére. Katonai szakértőink a helyszínen nyújtanak majd szakmai tanácsot a határvédelemről, hadműveleti értelemben is” – írta Siewiera, X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében, melyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett.

Lengyelországot tette felelőssé az EU a határblokádért

2023. november 29.-30.

Az Európai Bizottság szerint a lengyel hatóságok nem tesznek eleget az ukrán-lengyel határon kialakult kaotikus helyzet feloldásáért. A lengyel kamionosok három hete blokkolják a teherforgalmat az uniós piacra beengedett ukrán fuvarozók teremtette verseny miatt. A blokádot azért indították, hogy az EU vezesse be újra az ukrán kamionosokra a belépési kvótákat és világítsa át az ukrán fuvarozó vállalatokat. A lengyel kamionosok ugyanis nehezményezik, hogy súlyos hátrányban vannak, mivel ukrán kollégáiknak az orosz agresszió kezdete óta nem kell drága engedélyeket kiváltaniuk az EU-ba való belépéshez. A fuvarozók azt akarják elérni a tüntető jellegű megmozdulásukkal, hogy állítsák vissza az engedélyezési követelményeket. Az Ukrajnát Lengyelországgal összekötő négy határátkelőt összesen négy helyen zárták le a november elején kezdődött tiltakozással. Ráadásul a helyzet eszkalálódik. A szlovákiai ujszo.com hírportál beszámol arról, hogy a Szlovákiai Fuvarozók Uniója (UNAS) napokkal ezelőtt bejelentette: blokád alá vonják a Vyšné Nemecké (Felsőnémeti)–Uzshorod (Ungvár) határátkelőt. A feszültség Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna között azután keletkezett, miután a lengyel kamionosok és a mezőgazdászok blokád alá vették az Ukrajnával közös legforgalmasabb lengyel határátkelőhelyeket. A teherforgalom nagy részét Szlovákiába terelték át, ami ott jelentős forgalmi fennakadásokat okoz. A kialakult helyzetre az Európai Unió illetékese is reagált. „Ma úgy látom, hogy nem keresik jóhiszeműen a megoldást. A lengyel hatóságok szinte teljesen kimaradnak az ügyből. És ezt azért mondom, mert a lengyel hatóságoknak kellene a törvényt betartatniuk a határon. Bár támogatom az emberek jogát a tiltakozáshoz, az egész EU-t nem lehet túszul ejteni a külső határaink lezárásával. A jelenleg háborúban álló Ukrajnáról nem is beszélve! Ennyire egyszerű a dolog" – idézte az EU közlekedési biztosát, Adina Valeant az Euronews, Európa vezető hírcsatornája. A biztos azt is felvetette, hogy ha minden így folytatódik, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Lengyelország ellen. A határon eközben teherautók ezrei torlódtak fel, több tíz kilométeres sorokban. Az átjutásra körülbelül egy hetet kell várni a hidegben. Az embertelen körülmények miatt két ukrán sofőr már meg is halt a dugóban. A lengyelek követeléseit azonban az ukrán fél nem akarja teljesíteni. Az „elektronikus sorbaállás” jelentősen megnövelte a várakozási időt az EU-ban regisztrált azon járművek esetében, amelyek üresen térnek vissza Ukrajnából – erről a The Warsaw Voice multimédia platform számolt be. Az írás figyelmeztet: a helyzet eszkalálódni fog, ezért a lengyel, litván, cseh, szlovák és magyar fuvarozó szervezetek a lehető legrövidebb időn belül követelni fogják a probléma megoldását, az ukrán vállalatokéval azonos versenyfeltételeket. (Mint emlékezetes, az Európai Unió az orosz agressziót követően felmentette az ukrán fuvarozókat az engedélykötelezettség alól, ami azt eredményezte, hogy a lengyel piacot elárasztották az ukrán kamionok, mivel az ukrán fuvarozóknak egyáltalán nincsenek korlátozásai. Számos díj alól mentesülnek, így Lengyelország és az Európai Unió más országai között szállítanak, ami nincs összhangban a korábbi megállapodásokkal. Az ellenőrző szervezetek pedig nem tudják kontrolálni az Ukrajnából érkező járművek teljes áramlását. Mindez kiegyensúlyozatlan versenyt teremt. – a szerk.) „Arra számítottunk, hogy értékelni fogják az áldozatvállalásunkat és a piac rendjéről tárgyszerű párbeszéd kezdődik majd, azonban az ukránok csak a saját érdekeiket nézik” – idézte a The Warsaw Voice multimédia platform Jan Buczeket, a lengyel Nemzetközi Közúti Szállítók Szövetségének (ZMPD) elnökét.   

Miért maradt posztján a nemzetvédelmi miniszter?

2023. november 29.

Az egyetlen, aki Mateusz Morawiecki új kormányában megőrizte a helyét, Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter. A Polskie Radio 1 közszolgálati rádió kérdésére, hogy a vélhetően tiszavirág életű új kormányban miért vállalt szerepet, Blaszczak elmondta: „A biztonság mindig prioritás volt a Jog és Igazságosság (PiS) párt számára, ezért vagyok a kormányban – a folyamatosság eszméje győzött. (…) Folytatni fogom mindazt, amit 2015-ben elkezdtünk, természetesen az ellenzék kívánságait is meghallgatva. (…) Például azt, hogy a kiadásokból a fegyveres erők modernizálására szánt összeg 50 százalékát fordítsuk a hadiiparra. Megpróbálom a lengyel hadiipar gyártókapacitását növelni. Jelenleg 100 százalékos a kihasználtsága, de természetesen lehet és kell is, hogy nagyobb legyen”.

Lengyel házaspár ENSZ kitüntetése 14 ezer ukrán menekült elszállásolásáért

2023. november 29.

Egy lengyel házaspár arra használta saját szállodaláncát és egyéb ingatlanait, hogy ukrán menekültek ezrei számára biztosítson szállást. A részletekről a Notes from Poland lengyelországi hírekkel foglalkozó portál számolt be. Lena Grochowska és férje, Władisław Grochowski, az Arche szálloda- és ingatlancsoport tulajdonosai közvetlenül az Ukrajna elleni orosz invázió után indították azt a programot, melynek keretében ingyenes elhelyezést ajánlottak fel ingatlanjaikban. Összesen 500 ezer éjszakát biztosítottak több mint 14 ezer (!) menekültnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arra is felhívja a figyelmet, hogy a házaspár jótékonysági alapítványa 2022-ben 4,5 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy ukrán családoknak hosszabb időre biztosítsanak szállást hat lengyel városban. A házaspárt humanitárius munkájukért az ENSZ Nansen Menekültdíjjával tüntették ki. Ez a UNHCR legrangosabb elismerése, amit évente egyszer egy díjat adományoznak, mindazért, amit a kitüntetett a menekültekért tett.    

Az új lengyel külügyminiszter fellép az EU szerződés változtatása ellen

2023. november 28.

Szymon Szynkowski vel Sęk, új lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy megpróbálja meggyőzni uniós kollégáit, hogy utasítsák el a javaslatot az Európai Unió szerződésének kiegészítésére, mert a változtatás a tagországokat megfosztaná kulcsfontosságú hatalmuktól – számolt be a miniszter újságírókkal folytatott beszélgetéséről az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A lengyel diplomácia vezetője kijelentette, hogy „kész koalíciót építeni annak érdekében, hogy megállítsa a javasolt változtatásokat”. Hozzátette: ez szükséges, hogy „megvédjék a lengyel államot” és képességét arra, hogy döntsön a lengyel állampolgárokat érintő ügyekben. A miniszter a NATO külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt a dán fővárosba, majd Prágába utazik és hamarosan Vilniusba és Rigába is ellátogat – jelentette a PAP hírügynökség.

Lengyel parlamenti választások tektonikus geopolitikai mozgások közepette

2023. november 27.

A lengyelországi parlamenti választások eredményét magyarázó írások közül a REMIX, a V4-ek szemléző hírportálja részletesen ismertette Tomasz Sakiewicznek, a Gazeta Polska című napilap főszerkesztőjének elemzését. A szerző egyebek között rámutat: A Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt a globális geopolitika tektonikus törésvonalán találta magát, a lengyel függetlenség párti politikai tábort pedig bekerítették. A választások eredménye más lett volna a külföldi beavatkozás nélkül. Az ukrajnai háború kitörése után úgy látszott, hogy a geopolitikai változásokban a következő Lengyelország lesz. Oroszország lejáratta magát a brutális háborúval és a katonai hibákkal, miközben Lengyelország kulcsszerepe a frontvonalak mögött a nemzetközi címlapokra került és pozitív PR-t eredményezett, ami aláásta azt a hagyományos német törekvést, hogy megossza a befolyási övezeteket Németország és Oroszország között. Másfél év alatt azonban Ukrajna nem győzött és Oroszország nem veszített a háborúban. Németország pedig elkezdte újraépíteni keleti politikáját és olcsón megvásárolta a fontos szereplő státuszát Ukrajnában. Ez Németország és Oroszország között részleges megbékélést sugall, legalább is a jelenlegi német kormányzattal, egy nagyon veszélyes helyzetet előidézve Ukrajna léte és függetlensége számára. És végső soron kedvezőtlen az USA számára is. Ez a változás győzelem Moszkva számára. Mindez egy újabb elmozdulás a geopolitikában, ami megmutatkozott a lengyelországi választások idején. A lengyel függetlenség párti politikai tábor bekerítve találta magát. Ez átmeneti helyzet, mivel az Egyesült Államok nem tolerálhatja, hogy kiszorítsák Közép-Európából.

Morawiecki támadta Tuskot és dícsérte Magyarországot

2023. november 27.

Az Európai Parlament (EP) elfogadta az EU reformját érintő javaslatokat beleértve azokat a módosításokat, amelyek kiterjesztenék az uniós intézmények hatáskörét, és amelyek megszüntetnék az egyhangú döntéshozatal kötelezettségét. (Ez gyakorlatilag lehetővé tenné a tagállami vétójog eltörlését. – a szerk.) A The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke Jarosław Kaczyński szerint az EP nagyon befolyást akar szerezni a tagállamok belügyeiben. A PiS megkongatta a vészharangot, mivel – mint fogalmaznak – az EP által javasolt változások korlátozhatnák Lengyelország szuverenitását, mi több – ahogy Kaczyński figyelmeztetett –, a lengyel állam „megsemmisüléséhez” vezethetnének. „Ez az ügy rendkívüli jelentőségű, (…) az uniós alapszerződés változtatása Lengyelország számára alapvető veszélyt jelent” – nyilatkozta Mateusz Morawiecki, újonnan kinevezett miniszterelnök, akit a PAP hírügynökség idézett. A Rzeczpospolita című napilap szerint Morawiecki egyúttal bírálta, hogy az EP jelentését kilenc lengyel EP-képviselő is megszavazta. Élesen kikelt az EU belső konszolidációja és a változások mellett kiálló Donald Tusk, jövendőbeli kormányfő ellen, annak ellenére, hogy Tusk a hvg.hu elemzése szerint kijelentette: támogatja ugyan az európai integráció fejlesztését, de már az Európai Tanács elnökeként is figyelmeztetett, hogy a ragaszkodás ehhez a naiv integrációs lelkesedéshez a legbutább módszer. A leendő kormányfő szerint az ugyan ostobaság, amit az eddigi lengyel kormánypárt terjeszt, nevezetesen, hogy Lengyelország szuverenitása lenne veszélyben, de véleménye szerint az EP dokumentuma alkalmatlan a neki szánt szerepre, ráadásul nem is a parlament dönt ezekről az ügyekről, hanem az Európai Tanács, benne az összes tagállam vezetőjével, és ha ő elfoglalja majd ott a helyét, vétót emel a reformtervvel szemben. Morawiecki azonban hangsúlyozta: „Ez rendkívül súlyos pillanat történelmünkben. Ha ezek a változások bekövetkeznek, az európai gőzhenger, a brüsszeli gőzhenger szétmorzsolhat mindenkit. Az utóbbi években csak Lengyelország és Magyarország volt képes leleplezni az EU-t és szembeszállni az Európai Bizottsággal.” Végül figyelmeztetett: „Ha nincs kormány, amely szilárdan kiáll a lengyel ügyek mellett, akkor Brüsszel mindenkit teljesen ledarálhat. És akkor a lengyel állam, az a Lengyelország, amit ismerünk és szeretünk, egyszerűen meg fog szűnni.”      

  ECHR: hibás a legfelsőbb bíróság új tanácsi bíráinak kinevezési eljárása

2023. november 24., 27.

Lengyelországban jogrendszeri probléma van, a Legfelsőbb Bíróság új tanácsi bírái kinevezési eljárásának átpolitizálása következtében, ezért Varsónak megfelelő jogalkotási intézkedéseket kell hoznia az eljárás megfelelővé tétele érdekében – hozta meg határozatát az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR), jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. Az ügyet korábban Lech Walęsa volt lengyel államfő terjesztette be a strasbourgi székhelyű testülethez. A Nobel-békedíjas politikus azért fordult panasszal az ECHR-hez, mert a lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közügyi tanácsa hatályon kívül helyezte a fellebbviteli bíróság ítéletét egy olyan ügyben, amelyet Walęsa személyiségi jogainak védelmében indított. „A strasbourgi ítéletnek érvényt kell szerezni és politikamentessé kell tenni a bírák kinevezésének gyakorlatát” idézte a hírforrás Wojchiech Helmelinski nyugalmazott alkotmánybíró szakvéleményét.

Ziobro az Alkotmánybírósághoz fordult az üvegházhatású gázok ügyében

2023. november 27.

Zbigniew Ziobro leköszönő igazságügyi miniszter, egyben legfőbb ügyész bejelentette, hogy kérvényt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Európai Unió széndioxid kibocsátáskereskedelmi rendszerével (EU ETS) kapcsolatban. „Az indítvány benyújtásával az a célom, hogy a lengyelek fele annyit fizessenek az elektromos áram számláikért, mivel éppen ennyivel többet fizetnek, azért, mert az Európai Unió ráerőszakolta hazánkra az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos ETS rendszert, ami arra kötelez bennünket, hogy megvásároljuk a széndioxid engedélyeket” – idézte Ziobrot a The Warsaw Voice multimédia platform.

Lengyelország januárban uniós pénzekhez jut?

2023. november 24.

Lengyelország jó úton halad, hogy hozzájusson az uniós zöld átállási alap első részletéhez, 5,1 milliárd euróhoz, ami az Európai Unió orosz fosszilis tüzelőanyagokról való átállást ösztönző REPowerEU (lakossági energetikai felújítási) programjának előlege – jelentették be Brüsszelben. A Rzeczpospolita című napilap beszámolója szerint e pénzeszközök kiegészítenék az EU Covid-járvány utáni gazdaság helyreállítási alapjából Varsó által eredetileg igényelt forrásokat. Lengyelország összesen 59,8 milliárd euróra jogosult, a nemzeti helyreállítási terv (KPO) programjainak megvalósítására, amiből 34,5 milliárd kedvezményes hitel, 25,3 milliárd pedig segély.  Azonban ezeket a pénzeket az unió befagyasztotta mindaddig, amíg Varsó be nem vezeti azokat a jogállamisági reformokat, amelyek helyreállítják igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségét. Az erre vonatkozó, ún. szupermérföldkőhöz kötött feltételekről Donald Tusk, a Polgári Koalíció (KO) vezetője, leendő miniszterelnök az ellenzék október 15-i választási győzelme után Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével. Addig azonban, amíg Tusk ténylegesen át nem veheti hivatalát, nem ismeretes, hogy mi a terve az EB meggyőzésére – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. Ugyanakkor a REPowerEU alapok nem kötődnek semmilyen jogi reformhoz. Az 5,1 milliárd euró első felét, 2,55 milliárdot nagy valószínűséggel januárban folyósítják, de előtte még alá kell írni az EU és Lengyelország között az erről szóló pénzügyi megállapodást.

Duda megerősítette Ukrajna támogatását

2023. november 22.

Andrzej Duda köztársasági elnök videóüzenetben fordult az ukrán néphez és méltatta a Nyugat melletti kiállását, amelynek tizedik évfordulójára emlékezett – jelentette a PAP hírügynökség.  2013. november 21-én tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök visszalépett az euro-atlanti integrációból, konkrétan az Európai Unióval kötendő társulási szerződéstől. Duda kijelentette: Lengyelország rendíthetetlenül folytatja Ukrajna támogatását az orosz invázió elleni harcában, valamint az EU-hoz és a NATÓ-hoz csatlakozási törekvésében.  

Az új koalíciós kormány kezdeményezné a csatlakozást az Európai Ügyészséghez

2023. november 16.

Lengyelország az új kormány megalakulását követő első hetekben közli majd az Európai Ügyészséggel (EPPO), hogy csatlakozni kíván – mondta a Reuters hírügynökségnek Adam Bodnar, a Polgári Koalíció (KO) szenátora, aki a helyi média szerint az ellenzék október 15-i választási győzelme után vélhetően hamarosan megalakuló koalíciós kormány igazságügyi miniszteri posztjának várományosa. Az EPPO az Európai Unió független ügyészsége, amely az unió pénzügyi érdekeit sértő ügyekkel foglalkozik. A 27 tagállamból 22 csatlakozott hozzá. A Jog és Igazságosság (PiS) párt kormánya azonban úgy döntött, hogy nem csatlakozik a szervezethez, mivel többször viszályba keveredett Brüsszellel, amely megkérdőjelezte a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét – írta a Szabad Európa, a világ egyik legátfogóbb hírügynöksége, a szabad véleményalkotás fóruma.  

Varga Judit: Lengyelország elveszítette a szuverenitás megvédésének képességét

2023. november 13.

Varga Judit, volt magyar igazságügyi miniszter, az Országgyűlés uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának fideszes elnöke, a lengyel parlamenti választások eredményét értékelve a Századvég budapesti konferenciáján azt mondta, hogy Lengyelország elveszítette a szuverenitás megvédésének képességét, Brüsszel pedig nyert egy lobbistát – jelentette az Infórádió.  

Az EU 2024-ben több pénzt juttat Lengyelországnak

2023. november 12.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács egyességre jutott az unió jövő évi költségvetéséről. Az EU jogalkotói elmondták, hogy „az Európai Bizottság költségvetési tervének kiegészítéséhez további pénzalapokat biztosítanak. (…) Az EU 2024-re megteremtette a lehetőségét annak is, hogy növelje a lengyel prioritások finanszírozására fordítható összegeket. Ezek: az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatását szolgáló források, Ukrajnával a szállítási összeköttetést elősegítő pénzek, beleértve a katonai transzportokat, valamint az Ukrajnának és a Közel-Keletnek nyújtott humanitárius segítség pénzalapjai” – írta az amerikai Politico című újság, a varsói Pénzügyminisztérium sajtóközleményére hivatkozva.

Glapiński: az euró bevezetését 8-10 év múlva lehet fontolóra venni

2023. november 11.  

„A vita Lengyelország euróövezethez csatlakozásáról leghamarabb nyolc-tíz év múlva kezdődhet, amikor Lengyelország eléri a nyugati országok fejlettségi színvonalát” – mondta Adam Glapiński, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke, sajtótájékoztatóján. Glapińskit 2022 májusában választották másodszor hat évre a jegybank elnökének. Számos alkalommal kifejtette, hogy amíg a jelenlegi pozícióját betölti, nem engedi, hogy Lengyelország az eurózónához csatlakozzon – írta a thefirstnews.com hírmagazin.

Rau: Lengyelország a szuverén államok Európáját támogatja

2023. november 3.

Zbigniew Rau, a lengyel diplomácia vezetője részt vett Berlinben az EU külügyminisztereinek az unió bővítéséről és reformjáról tartott konferenciáján. Az azt követő sajtótájékoztatójáról a PAP hírügynökség tudósított. Rau kijelentette: Lengyelország a szuverén államok Európáját támogatja, és több tagállammal együtt ellenzi az Európai Parlamentnek az EU egyhangú döntési elve eltörlésére irányuló terveit. Rámutatott, hogy Németország véleménye ebben a kérdésben eltér a lengyeltől. A lengyel-német kapcsolatokról elmondta, hogy azok „messze vannak a kívánatostól”. Rau azt is közölte a sajtóval, hogy Lengyelország „támogatja azt a tervet, hogy decemberben megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozásáról”. Varsó támogatja Kijev NATO csatlakozási törekvését is – tette hozzá. A miniszter elmondta, hogy Lengyelország a konferencián „az EU kibővítésének folytatása mellett foglalt állást, az unió meglévő szabályai és szilárd kritériumai alapján, anélkül, hogy változtatnának az EU alapszerződésén”.

Jeszenszky: a legnagyobb elismerés Lengyelországnak

2023. november 3.

Jeszenszky Géza történész, egykori külügyminiszter a Népszava című napilapban megjelent cikkében egyebek között a következőket írta: „Ukrajnát minden hősiessége mellett csak a demokratikus államok szolidaritása, fegyverekkel történő segítése mentheti meg a vereségtől, az Oroszország tartományává válástól. A legnagyobb elismeréssel adózhat a világ annak, ahogyan Lengyelország eddig segítette szomszédját, azt az országot, aminek jelentős része a történelmi lengyel-litván Rzeczpospolitához tartozott.”