Lengyelország Magyarországon

Európának fel kell készülnie a háborúra

2024. március 30.

 

Európa háború előtti korszakban van, de nincs felkészülve arra, hogy felvegye a harcot Oroszországgal, mondta Donald Tusk. A lengyel miniszterelnök hatalomra kerülése óta először adott interjút külföldi újságíróknak – számolt be az Euronews, Európa vezető hírcsatornája, a BBC által közölt interjúra hivatkozva. Tusk szerint a kontinens a legkritikusabb időszakát éli a második világháború vége óta, a következő két év pedig döntő jelentőségű lesz. A lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy az európai országok ilyen helyzetben nem tehetnek mást, minthogy növelik a védelmi kiadásaikat. Arra szerinte nincs szükség, hogy NATO-n kívüli struktúrákat hozzanak létre (ezzel valószínűleg valamilyen EU-s védelmi paktumra utalt), de – mint folytatta – arra igen, hogy Európa önellátóbb legyen a védelmi iparban. 

 

Lengyelország és Ukrajna közös fegyvergyártó vállalat létesítését tervezi

2024. március 28.

Lengyel-ukrán kormányközi konzultációt tartottak, ezúttal Varsóban, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Denisz Smihal ukrán kormányfő vezetésével. A tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón – melyről a szlovákiai ujszo.com hírportál is beszámolt – Smihal bejelentette: Kijevnek több fegyverre van szüksége, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén. A konzultáció napirendjén az ukrajnai fegyverszállítások is szerepeltek. „Több fegyverre van szükségünk, ezen dolgozunk” – mondta Smihal. Megköszönte, hogy Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter múlt héten Varsóban bejelentették az úgynevezett „páncélozott képességek koalíciója” létrehozását. A kezdeményezés célja az ukrán hadsereg védelmi képességeinek fokozása. „Azt tervezzük, hogy közös fegyvervállalatok jöjjenek létre Lengyelország és Ukrajna területén” – jelentette ki Smihal. A lengyel miniszterelnök a PAP hírügynökség tudósítás szerint hangsúlyozta: „Nincs hatalom a világon, Ukrajnában, Lengyelországban, amely alááshatná barátságunkat, szolidaritásunkat, együttműködésünket, különös tekintettel arra a közös fenyegetésre, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió és Oroszországnak az egész európai közösség ellen irányuló agresszív politikája jelent”. Tusk kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Varsó anyagi, katonai, pénzügyi, diplomáciai értelemben támogatja Kijevet, és támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását is.

 

Lengyelország és Lettország kapcsolata modell-értékű

2024. március 27.

Radosław Sikorski külügyminiszter Rigába utazott, ahol lett partnerével, Krišjānis Kariņšsal tárgyalt. A megbeszélés után a PAP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország teljesen egységesen ítéli meg a régióban a geopolitikai helyzetet és Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Közös sajtótájékoztatójukon stratégiainak minősítették a két ország partnerségét. Sikorski kijelentette, hogy Lengyelország és Lettország modell-értékű kapcsolatokat ápol, beleértve védelmi kiadásaik növelését és katonai segítségnyújtásukat Ukrajnának. Azt is bejelentette, hogy Lengyelország megkétszerezi hozzájárulását a Csehország által vezetett muníciószállításhoz Ukrajnának.

 

Lengyel és észt parlamenti vezetők tárgyaltak Ukrajna további támogatásáról

2024. március 26.

A lengyel Parlament Felsőházának (Szenátus) elnöke, Małgorzata Kidawa-Błońska fogadta Észtország vezető törvényalkotóját, Lauri Hussart, az észt Palament elnökét. Közös sajtótájékoztatójukon a Szenátus elnöke rámutatott: szilárd meggyőződésük, hogy Oroszország kell, hogy teljes felelősséget vállaljon Ukrajna újjáépítéséért. Kijelentette továbbá, hogy „üdvözöljük az EU Tanács határozatát arról, hogy a befagyasztott orosz vagyont és kamatait erre a célra kell felhasználni” – közölte a Polskie Radio.

 

Döntő jelentőségű az új lengyel politika

2024. március 23.

 

„Döntő jelentősége van az új lengyel politikának. Donald Trumpnak – és részben Orbán Viktornak – sikerült összehoznia a lengyel külpolitikai egységet: Duda elnök és Tusk miniszterelnök együtt győzködte az amerikai republikánusokat, hogy Ukrajnát és a fronton közvetlen hátországot jelentő Lengyelországot, amely GDP-je 4,5 százalékát költi hadseregre, s ukránok százezreit fogadja be, ne hagyják magára.” Lengyel László közgazdász, Európánkért-díjas politológus, publicista Népszavában megjelent írása azt is hangsúlyozza, hogy „Tusknak köszönhető az a nagyszerű teljesítmény, hogy sikerült békét teremtenie Macron és Scholz között az ukrajnai támogatások/részvétel ügyében, és összekovácsolta a francia-német-lengyel politikai, katonai és minden valószínűség szerint gazdasági hármas szövetséget.”

 

A V4 külügyminiszterek Prágában egyeztettek

2024. március 21.

Radosław Sikorski a V4-országok külügyminisztereinek prágai egyeztető megbeszélésén kijelentette: „Ukrajnának joga van ahhoz, hogy nemzetközileg elismert határai között maradjon”. A lengyel diplomácia vezetője egyúttal méltatta azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívüli országokból is lőszert szerezzenek Ukrajnának. „Lengyelország ehhez nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai támogatást is nyújt” – tette hozzá. Sikorski szerint a V4-eknek egyeztetniük kellene taktikájukat olyan területeken is, mint a migráció, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energetika – jelentette az Euronews, Európa vezető hírcsatornája.

 

 Sikorski bírálta a hosszú német döntési folyamatot Ukrajna támogatásában

2024. március 21.

 

Radosław Sikorski külügyminiszter bírálta Németországot az új fegyverrendszerek Ukrajnába szállításának késedelme miatt. A DPA német hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Taurus 500 kilométer hatótávolságú cirkálórakéták „jelentős hatással lennének arra, hogy Ukrajna megvédje önmagát”. Rámutatott, hogy Németország Ukrajna legnagyobb fegyverellátója Európában, azonban kritizálta a fegyverszállítások hosszú döntési folyamatát.  

 

Lengyelország előre ugrott a boldogsági rangsorban

2024. március 21.

Finnország a legboldogabb ország a világon, immár hetedszer, derül ki az „Ipsos Global Happiness 2024” elnevezésű felmérésből, melyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. Lengyelország 14 helyet javítva a 15. helyre került a listán. Az online felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 72 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon vagy meglehetősen boldog. A 31 országot felölelő közvéleménykutatásban a válaszolók átlagosan 71 százaléka tartotta magát boldognak a 2023. december és 2024 január között végzett felmérés során.

 

Felhívás az orosz gabona uniós importjának megfékezésére

2024. március 20.

Az Európai Unió „morális kötelessége”, hogy lefékezze az Oroszországból származó gabonaimportot, beleértve a nagy valószínűséggel Ukrajnából ellopott gabonát is – áll abban a felhívásban, amelyet öt uniós tagállam nyújtott be. Az Euronews, Európa vezető hírcsatornája által ismertetett beadványban Lengyelország, Csehország és a balti államok mezőgazdasági miniszterei felhívással fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy készítsenek elő egy törvényt, amely korlátozná a gabona importját az EU-ba Oroszországból és Fehéroroszországból.

 

Lengyelország és Csehország azonosan vélekedik számos kérdésről

2024. március 20.

 

A V4-ek külügyminisztereinek prágai tanácskozása előtt külön egyeztetett Jan Lipavský, a cseh és Radosław Sikorski, a lengyel diplomácia vezetője. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata beszámolója szerint Sikorski azt nyilatkozta, hogy a két fél megbeszélte „a cseh kezdeményezést Ukrajna lőszerellátásával kapcsolatban, továbbá az ország uniós csatlakozásának kérdéseit és az Oroszország elleni szankciókat”. A tárgyalásról a varsói Külügyminisztérium által kiadott közlemény rámutat: „Sikorski megbeszélései Lipavskýval megerősítik, hogy a két ország azonosan vélekedik számos fontos kérdésről”.

 

Duda: az „orosz imperializmus” felemelkedőben van

2024: március 19.

 

Szlovénia és Lengyelország elkötelezett Ukrajna békéje mellett, és mindaddig támogatja a háborúban álló országot, amíg szükséges – jelentette ki Natasa Pirc Musar szlovén és Andrzej Duda lengyel államfő, közös sajtótájékoztatóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban. Az ujszo.com szlovák hírportál tudósítása szerint Duda úgy vélekedett, hogy az „orosz imperializmus” ismét felemelkedőben van. Az újabb katonai konfliktusok elkerülése érdekében javasolta, hogy a NATO-tagok védelmi kiadásaikat emeljék a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára. A jövő év első felében Lengyelország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Duda jelezte: Varsó egyik prioritása a nyugat-balkáni országok segítése lesz az EU-hoz vezető úton.

 

Nagyszabású nagykövetcsere terve okoz konfliktust

2024. március 19.

Radosław Sikorski külügyminiszter nevek említése nélkül bejelentette, hogy több mint 50 lengyel nagykövet idő előtti leváltásáról és az előző kormány által javasolt tucatnyi jelölés visszavonásáról döntött. Marcin Mastalerek, az államfő kabinetfőnöke erre élesen reagált, a Polsat News magán tévécsatornának nyilatkozva, hiányolva az államfővel külpolitikai kérdésekben szükséges együttműködés szándékát a miniszter részéről. Mint fogalmazott: „ezek a diplomaták a Lengyel Köztársaság és nem a kormány nagykövetei”. Hangsúlyozta azt is, hogy kinevezésükhöz az államfő és a kormány jóváhagyása szükséges. 

 

Erősödő lengyel-román szolidaritás

2024. március 17.

Lengyelországnak és Romániának az orosz birodalmi politika aktivizálódása, Törökország önálló biztonságpolitikája, valamint a német-francia páros közép- és kelet-európai passzivitása miatt egyre jelentősebb biztonsági szerepe van térségünkben, Magyarország biztonságpolitikai fontossága pedig csökken a Nyugat szemében – nyilatkozta Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Mandiner.hu portálnak. A térség két legnagyobb országa hasonlóan vélekedik Európa és a világ napirendjén szereplő legfontosabb kérdésekről: az amerikaiak európai jelenlétéről és szerepéről, Ukrajna támogatásának módjairól, általában a migrációról, a biztonságról, az európai kohéziós politikáról, röviden az Európai Unió jövőjéről – mondta a szakértő.

 

Francia-német-lengyel együttműködés Ukrajna védelmében

2024. március 16.

Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tűzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A szövetség az Ukrajnát támogató országok ún. Ramstein formátumú együttműködésének keretében jött létre. A hírt az ujszo.com szlovák hírportál is közölte. Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni „az egész világpiacról” Ukrajna támogatására. Franciaország, Németország és Lengyelország „egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni” – jelentette ki a „weimari háromszög” csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón a francia államfő. Donald Tusk azt mondta: Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, ne pedig romoljon Ukrajnában a következő hetekben és hónapokban. A The Warsaw Voice multimédia platform Tusk azon kijelentését is idézte, hogy „egységes a megközelítésünk az ukrajnai konfliktus megítélésében”. 

 

Amerikai-lengyel csúcstalálkozó – teljes lengyel egységben

2024. március 12-14.

Lengyelország rivális vezetői teljes egységben lobbiztak Washingtonban Ukrajna katonai támogatásáért. Andrzej Duda köztársasági elnök és Donald Tusk miniszterelnök a Fehér Házba látogatott, „a politikai egység abszolút különlegességét mutatva” – írta a Politico.com. Az amerikai globális politikai hírportál idézte Duda elutazás előtti kijelentését, miszerint „Az egész lengyel politikai kör, ki merem jelenteni, összefogott, hogy megmutassa: egységesek vagyunk az ország biztonságának ügyében”. Tusk pedig azt hangsúlyozta, hogy „politikailag csaknem mindenben különbözöm Andrzej Duda államfőtől, de a szülőföldünk biztonságának ügyében nekünk együtt muszáj cselekednünk és így is fogunk tenni”. A Joe Biden elnöknél tett látogatásról beszámolva a PAP hírügynökség idézte a kormányfőt, aki szerint a lehető legkimerítőbben tárgyaltak az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség blokkolásának feloldásáról a kongresszusban, valamint arról, hogy Lengyelország miként mozgósítja Ukrajna ügyében az Európai Unió országait. Azt is elmondta, hogy a látogatás fő célja az volt, hogy megbizonyosodjanak: az Egyesült Államok nem habozik majd, ha a NATO szerződés 5. cikkelyét életbe kell léptetni Lengyelország megsegítése érdekében. Duda elnök elmondta a lengyel hírügynökség tudósítójának: „arról tárgyaltunk, hogy nem szabad megengedni az orosz imperializmusnak, hogy megszakítsa Európa békés létét és stabilitását”. 

 

Az USA 2 milliárd dollár hitelt ad Lengyelországnak katonai célokra

2024. március 13.

Az Egyesült Államok további lépéseket tesz 2 milliárd dollár közvetlen katonai hitelnyújtás érdekében Lengyelország számára, és eladásra ajánl fel 96 darab Apache katonai helikoptert a lengyel hadsereg részére – közölte a Fehér Ház, mielőtt Joe Biden elnök hivatalában fogadta Andrzej Duda államfőt és Donald Tusk miniszterelnököt. Joe Biden munkamegbeszélésen tárgyalt a lengyel állami vezetőkkel. Az amerikai elnök megemlékezett Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójáról, és kiemelte, hogy Lengyelország mára GDP-je 4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amelyeknek jó részéből amerikai fegyverrendszerekre és légi eszközökre fordít. A hírt az ujszo.com szlovák hírportál is közzétette. Duda a találkozón közölte, hogy Lengyelország azt javasolja a NATO-nak, hogy emelje meg a tagállamoktól elvárt GDP-arányos védelmi kiadást a jelenlegi 2 százalékról 3 százalékra. Ahogy fogalmazott, a 2 százalék egy évtizeddel ezelőtt még elegendő volt, de jelenleg megemelt kiadási hányadra van szükség, válaszként a NATO keleti határainál zajló, Oroszország által indított háborúra. Tusk a találkozón köszönetet mondott az Egyesült Államok, és Joe Biden negyed évszázaddal korábbi támogatásáért a lengyel NATO-csatlakozásban. Megerősítette, hogy Lengyelország erős és tartós oszlopa marad a transzatlanti közösségnek. Függetlenül attól, hogy ki győz a választásokon, Lengyelország komolyan veszi a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeit – tette hozzá.

 

Duda: Oroszország nem győzhet Ukrajnában!    

2024. március 11.

Oroszország nem győzhet Ukrajnában, mivel az orosz imperializmus egész Európát veszélyezteti – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök, Ferenc pápa közelmúltban közzétett, az ukrajnai háború kapcsán „a fehér zászló bátorságát” említő nyilatkozatára reagálva – írta az ujszo.com szlovák hírportál. „Meg kell állítani az orosz imperializmust, amely ma egész Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát (…) de az egész világot is fenyegeti” – mondta Duda a varsói repülőtéren a washingtoni útja előtt tartott sajtóértekezleten, egy, a katolikus egyházfőnek az orosz-ukrán béketárgyalásokról szóló kijelentésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.

 

Sikorski: Európa az amerikai segély dupláját adta Ukrajnának

2024. március 11.

 

Az Ukrajnának nyújtott teljes európai segély elérte a 150 milliárd dollárt, az Egyesült Államok ugyanakkor idáig 75 milliárd dollárral támogatta a háború sújtotta országot, jelentette ki Radosław Sikorski külügyminiszter, egy konferencián, amelyet Lengyelország NATO csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából tartottak. A The Warsaw Voice multimédia platform idézett a miniszter beszédéből: „Európa hatékonyan és szolidárisan cselekedhet. A háború kitörése óta az EU intézményei és a tagállamok 96 milliárd dollár támogatást nyújtottak Ukrajnának, beleértve a 30 milliárd dolláros katonai segélyt is. Február 1-jén a közösség országai megegyeztek további 54 milliárd dolláros támogatás nyújtásában Ukrajna újjáépítésére és modernizálására” – mondta, majd hozzáfűzte: „Az európai pénzek fenntartják az ukrán állam működését. Lehetővé teszik a hivatalok, a rendőrség, a tűzoltóság működését, a fizetések és a nyugdíjak folyósítását. Mindez szükséges, de a háborúkat nem nyugdíjasok nyerik meg. Fegyverek szükségesek, és azokat most főleg az Egyesült Államok adhatja. Számítunk arra, hogy ez így is lesz” – mondta.  

 

Tusk: A háború utáni korszak elmúlt

2024. március 10.

A lengyel kormányban egyre többen gondolják úgy, hogy az orosz-ukrán háború belátható időn belül kiterjedhet másokra is. „A háború utáni korszak elmúlt. Új időket élünk: a háború előtti korszakot. Ezért a NATO és az Európa és Amerika közötti szolidaritás fontosabb, mint valaha” – erről írt az X közösségi oldalán Donald Tusk miniszterelnök, jelentette a Karpathir.com kárpátaljai hírportál.

 

Sikorski nem tartja kizártnak NATO-csapatok bevetését Ukrajnában

2024. március 9.

Egy ilyen lehetőség azt jelenthetné, hogy „Putyin fél, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól” – fogalmazott az X közösségi oldalán Władisław Sikorski külügyminiszter. A bejegyzés további részét is idézte az Euronews, Európa vezető hírcsatornája, ekképpen: „A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Marcron francia elnök kezdeményezését”.

 

Kijev kész korlátozni az EU-ba irányuló élelmiszerexportot

2024. március 6.

Mind a hat ukrán-lengyel határátkelő pontot blokáddal zárják el tiltakozó lengyel gazdák, írta a The Kyiv Independent ukrán hírportál. A feszültséget enyhítheti, az az ukrán lépés, amit Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője jelentett be, a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva. Közölte: Ukrajna kész elfogadni a kereskedelmi korlátozásokat az Európai Unióval, hogy eloszlassa a közte és Lengyelország között kialakult politikai vitát, de egyúttal sürgeti az uniót, hogy tiltsa be az orosz gabona behozatalát.  

 

Törvény készül az ukrán menekültek munkavállalásáról

2024. március 6.

Jelenleg 4,2 millió ukrán részesül ideiglenes védelemben az EU-ban – 47 százalékuk nő, 34 százalékuk pedig gyermek. A legtöbben Németországban és Lengyelországban élnek – olvasható az Euronews, Európa vezető hírcsatornája portálján. Az OECD szerint az ukrán menekültek 65 százaléka talált munkát Lengyelországban. Most egy rendszerszintű, átfogó törvényt készítenek Varsóban, amely szabályozni fogja az Ukrajnából származó emberek lengyelországi munkavállalását, tartózkodását és életük egyéb aspektusait. Tervezik a gyermekgondozási férőhelyek bővítését is, a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO), valamint az Európai Szociális Alap Plusz forrásaira építve. Létrehozták a Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumban a Társadalmi Integrációs Főosztályt, aminek a fő célja, hogy a szakmai integráción kívül a tágan értelmezett társadalmi integrációval is kiemelten tudjanak foglalkozni.

 

Egyértelműen kettészakadt a V4

2024. március 5.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök élesen bírálta Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyi tárcavezetőt, amiért találkoztak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az elmúlt héten Prágában megtartott V4 csúcstalálkozóról pedig kiderült, hogy rendkívül feszült hangulatban zajlott, Tusk és cseh kollégája, Petr Fiala legszívesebben elkerülte volna a találkozót Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfővel – írta az ujszo.com. A szlovák hírportál arról is beszámolt, hogy Tusk vilniusi látogatásán kijelentette: az orosz rezsim által meggyilkolt Alekszej Navalnij temetésének napján találkozni Lavrovval „nem csupán jó vagy rossz ízlés kérdése”. „Alekszej Navalnij temetésének napján ünnepi lakomát tartani (…) a magyar kormány egy újabb olyan lépése, amelyet politikai és erkölcsi okokból nehezen tudunk elfogadni” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Tusk arra utalt, hogy Szijjártó egy olyan videót töltött fel a közösségi oldalára, amelyen a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon az ünnepi ebéd során kedélyesen beszélget Lavrovval.  

 

Lengyel-francia-észt felhívás a védelmi kiadások fokozására

2024. március 5.

Lengyelország, Franciaország és Észtország közös felhívásban szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy új pénzügyi forrásokat tárjanak fel védelmi projektek finanszírozására Európai Unió szerte, és hangsúlyozták a kritikus fontosságát annak, hogy az unió védelmi képességét fokozzák. A felhívást az EU új védelmi stratégiájának bemutatása előtt tették közzé – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Kultúrharc folyik Lengyelországban is

2024. március 4.

 

Sem Nagy („Magyar”) Lajost, sem Báthory Istvánt, sem az 1956-os forradalom lengyel-magyar vonatkozásait nem tanítanák a jövőben a lengyel iskolásoknak történelemórán, ha végrehajtják a tervezett tankönyvreformot. Az ügyben közösen tiltakoznak magyar és lengyel történészek. Erről szólaltatta meg a Szabad Európa független nemzetközi hírportál Mitrovits Miklós történész-polonistát, aki egyebek között kifejtette: „Kultúrharc folyik Lengyelországban is, kár lenne ezt letagadni. Mi viszont nem szeretnénk, ha a lengyel-magyar kapcsolatok hosszabb távon ennek áldozatul esnének. Hiszen mindenki beláthatja, hogy ha a lengyel diákok nem tanulnak a két nép közös történelméről, a pozitív vonásairól, akkor előbb-utóbb akár az is bekövetkezhet, hogy a jelenlegi baráti érzelmek a két ország polgárai között semlegessé válnak”.  

 

Rendkívül veszélyes a biztonsági helyzet Európában

2024. március 4.

Rendkívül veszélyes a biztonsági helyzet Európában, de világszerte is, ezért a NATO-nak készen kell állnia az elrettentésre és a védelemre – jelentette ki Władisław Kosiniak-Kamisz kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter, svéd hivatali partnerével, Pal Jonsonnal közös sajtóértekezletén Gdyniában. Az ujszo.com szlovák hírportál arról számolt be, hogy Kosiniak-Kamisz szerint a veszélyekre megfelelő válasz Svédország NATO-taggá válása. Elmondta, hogy svéd partnerével a védelmi együttműködésről tárgyalt, valamint jelenlétükben a Saab cég hadiipari részlege és a Lengyel Fegyverbeszerzési Ügynökség (AU) képviselői aláírtak egy megállapodást, amely szerint Lengyelország svéd páncéltörő gránátvetőket és lőszert szerez be 6,5 milliárd złoty értékben.

 

Amerikai tábornok arról, mi következhet Ukrajna után

2024. március 1.

Ha Ukrajna elveszíti a háborút, Oroszország valószínűleg a Suwalki-folyosó mentén hajt végre legközelebb valamilyen katonai akciót – véli Mark Hertling, az Egyesült Államok hadseregének volt európai főparancsnoka, aki az X közösségi oldalán osztotta meg véleményét, amit a Portfolio.hu ismertetett. „A legtöbben nem hallottak Kalinyingrádról vagy a Suwalki-folyosóról. Mi, akik szolgáltunk Európában, úgy látjuk, hogy ha Ukrajna elesik, ez lesz az orosz expanzió következő célja” – írta a nyugalmazott tábornok. A Suwalki-folyosó egy keskeny szárazföldi átjáró Lengyelország és Litvánia között, melynek elméleti elfoglalásával össze tudná kötni Oroszország a kalinyingrádi exklávéját Belarusszal, Moszkva legszorosabb szövetségesével.