In order to ensure the highest quality of our services, we use small files called cookies. When using our website, the cookie files are downloaded onto your device. You can change the settings of your browser at any time. In addition, your use of our website is tantamount to your consent to the processing of your personal data provided by electronic means.
Back

Lengyelország és az EU

Morawiecki: Lengyelország nyitott a rászoruló belaruszok számára

2020. szeptember 9.

 

Lengyelország támogatja a demokratikus, szabad és szuverén Fehéroroszországért küzdő csoportokat, mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon a varsói sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetővel, a vele folytatott tárgyalást követően. Lengyelország „nyitott otthon” minden rászoruló belarusz számára – idézte a kormányfőt a PAP hírügynökség. A Polskie Radio tudósítása szerint a kormányfő közölte, hogy már eddig is sok, a tiltakozó megmozdulásokban megsérült fehérorosz személyt orvosi ellátásban részesítettek Lengyelországban. Bejelentette: a kormány programot dolgoz ki, hogy elősegítse a belarusz vállalkozók könnyebb áttelepülését Lengyelországba. Cihanouszkaja reményét fejezte ki, hogy új választások után Fehéroroszország jó kapcsolatokat ápol majd Lengyelországgal, Varsó pedig támogatni fogja Minszket erkölcsileg és pénzügyileg is. Az ellenzéki vezető részt vett Karpaczban a 30. Nemzetközi Gazdasági Fórum pódiumbeszélgetésein is. Az egyiken elmondta: „A harcunk kellős közepénél tartunk. Tiltakozásaink nem hagynak alább. Túl vagyunk azon a ponton, ahonnan visszakozni lehetne.”

 

 

Rau: visszafordíthatatlanok a változások a belarusz társadalomban

2020. szeptember 8.

 

A fehérorosz társadalomban a változások visszafordíthatatlanok, nyilatkozta Zbigniew Rau új külügyminszter a Gazeta Polska Codziennie napilapnak. A lengyel diplomácia vezetője paradox helyzetnek neveztek, hogy Moszkva egyfelől saját hatalmi szférájában szeretné tudni Fehéroroszországot, másfelől jobb kapcsolatokra törekszik a Nyugattal. Rámutatott: egyes nyugati országok – köztük első alkalommal Németország – az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésével kapcsolatos fejlemények nyomán felvetették a német-orosz együttműködésben készülő Északi Áramlat 2 földgázvezeték leállítását. Oroszország hitelessége csorbát szenvedett, és a projekt létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy mélyíti az Európai Unión belüli véleménykülönbségeket – mondta Rau.

 

 

650 millió eurós hitelkeret az EIB-től a koronavírus-járvány ellen

2020. szeptember 4.

 

Lengyelország 650 millió euró hitelhez jut az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretéből, amelyet a koronavírus-járvánnyal összefüggő beruházások finanszírozására fordíthat – jelentette a Polsatnews.pl hírportál, az EIB közleményét ismertetve. Az összeget elsősorban egészségügyi ellátásra, gondozásra és a lakosság védelmére lehet fordítani.

 

 

Morawiecki: Oroszország ellenséges rezsim

2020. szeptember 4.

 

Oroszország „ellenséges rezsim” – sugallta Mateusz Morawiecki miniaszterelnök, azt követően, hogy Angela Merkel német kancellár bejelentette: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az annak idején a Szovjetunióban kifejlesztett novicsok idegméreggel próbálták megölni. „Georgia (Grúzia – a szerk.) 2008, Krím és Donbasz 2014 óta, az MH17 malajziai utasszállító repülőgép lelövése, mérgezés Salisburyban 2018, Navalnij megmérgezése 2020. Hány ébresztőre lesz még szükség, hogy végre felismerjék: egy ellenséges rezsimmel van dolgunk” – írta Morawiecki Twitter üzenetében. Majd hozzáfűzte: „Párbeszéd, partnerség, kompromisszum – ezek számukra idegen szavak. Ideje levonni a követekeztetéseket”.  A miniszterelnök ugyan nem nevezte meg Oroszországot az üzenetében, ám azok az események, amelyeket felsorolt, mind Moszkva érintettségére utalnak – erre mutattak rá az üzenetet ismertető hírügynökségek.

 

 

Az államfő felügyelné a külpolitikát?

2020. szeptember 4.

 

Jaroszław Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke azt akarja, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök felügyelje a külpolitikát, és a Külügyminisztérium „diplomáciai eszközöket” nyújtson ehhez, főleg a technikai kérdésekkel foglalkozzon a kormány tervezett átalakítása után – írta a Gazeta Wyborcza című napilap, a PiS-től származó értesülések alapján. A tervek szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök képviselné továbbra is Lengyelországot az EU-ban.

 

 

A szlovén és a lengyel kormányfő regionális ügyekről tárgyalt

2020. augusztus 31.

 

Bledben találkozott Janez Janša szlovén és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Tárgyalásuk napirendjén a Három Tenger Kezdeményezés keretében megvalósuló infrastrukturális projektekről, Közép-Európát érintő egyéb ügyekről, a belarusz válságról, valamint a stratégiai transzatlanti együttműködésről és a Balkán egyes országainak uniós csatlakozásáról volt szó, közölte a sajtóval Piotr Müller, kormányszóvivő – jelentette a Polskie Radio.

 

 

Duda: Magyarország a lengyelek kipróbált barátja

2020. augusztus 26.

 

A jelenlegi geopolitikaihelyzetben a közép-európai országoknak szükségük van kipróbált barátokra. A lengyelek számára Magyarország és a magyarok ilyenek – áll abban a levélben, amelyet Andrzej Duda köztársasági elnök intézett a lengyel-magyar nyári egyetem résztvevőihez. A dél-lengyelországi Krasiczynben megtartott rendezvény gálaestjén felolvasott levélben – melyet az MTI ismertetett – Duda elnök a világban zajló „áttörés jellegű” geopolitikai folyamatokra utalva aláhúzta: Lengyelország és Magyarország jelenlegi helyzete megköveteli az erős és hatékony állam építését. „Szerencsére mindkét ország már bizonyos ideje olyan politikát képvisel, melynek célja a szuverenitás és a jól felfogott nemzeti érdek megerősítése” – fogalmazott.

 

 

A Die Welt az EU-n belüli elkülönülési törekvésekről

2020. augusztus 26.

 

A Die Welt című német lap kommentátora szerint biztonságpolitikai értelemben megváltozott korszakban élünk, de Brüsszelt a stratégiát illetően a szótlanság, külpolitikai értelemben pedig az iránymutatás hiánya jellemzi. Eközben egyre inkább erőre kapnak az EU-n belüli elkülönülési törekvések. „A Brexit okozta sebek még mindig fájnak. Lengyel- és Magyarország folyamatosan kiüresíti a jogállamot, ami egyébként inkább előbb, mint utóbb más országokban is érinteni fogja az igazságszolgáltatást, tehát messze nem elméleti problémáról van csupán szó” – írja  a szerző.

 

 

11,2 milliárd euró preferenciális hitel az EU-tól

2020. augusztus 25.

 

Lengyelország az Európai Unió 81,4 milliárd eurós hitelcsomagjából (SURE) 11,2 milliárd euró preferenciális hitelhez jut, ha az Európai Bizottság jóváhagyja. Az összeg a koronavírus-járvány által veszélyeztetett munkahelyek védelmére fordítható majd – írta a PAP Market Insider. A hitel formájában nyújtott támogatásban 15 uniós tagállam részesül majd. Olaszország és Spanyolország után Lengyelország gazdálkodhat a harmadik legnagyobb összeggel.

 

 

Lengyelország elutasítja az EU vizsgálati igényét

2020. augusztus 25.

 

A varsói kormány elutasítja az Európai Bizottság vizsgálati igényét, amely arra irányul, hogy ellenőrizzék az LG Chem elektromos autó akkumulátor gyártó cég beruházásához nyújtott állami segélyt – írta a Puls Biznesu című gazdasági napilap.

 

 

Orbán: a vezérhajó Lengyelország

2020. augusztus 22.

 

„Évszázadok ködébe vész, mikor kínálkozott legutóbb ilyen remek esély, hogy a közép-európai népek a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve a Balti-tengertől le, a Balkánig maguk szabják meg saját sorsukat (…)” fogalmazott Szent István-napi ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A beszédet követő interjújában, amit a közszolgálati rádiónak adott, kifejtette: Lengyelország egy negyvenmilliós ország, fantasztikus fejlődéssel, komoly hadsereggel és hatalmas gazdasági potenciállal, és szerteágazó érdekekkel ebben a régióban.    

 

 

A lengyel közszolgálati rádió belarusz adást indít

2020. augusztus 21.

 

A közszolgálati Polskie Radio 1-es csatornája speciális hírszolgálatot indít belarusz nyelven – közölte az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége. A 227 kHz-es hosszú hullámú rádióadást Európa-szerte fogni lehet majd, így értelemszerűen Fehéroroszország egész területén is hallgatható lesz. Ezzel a rádióadással az a cél, hogy megbízható információkhoz jusson a belarusz lakosság az ország eseményeiről.

 

 

Zbigniew Rau az új külügyminiszter

2020. augusztus 21.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a külügyi tárca új vezetője Zbigniew Rau, aki idáig a parlament alsóháza (Szejm) külügyi bizottságának volt az elnöke – jelentette a PAP hírügynökség. Az eddigi külügyminiszter, Jacek Czaputowicz, aki már régebben tervezte távozását a lengyel diplomácia éléről, csütörtökön jelentette be lemondását.   

 

 

A lengyeleknek segíteniük kell a belaruszok küzdelmét

2020. augusztus 17., 19., 21.

 

A lengyeleknek segítséget kell nyújtaniuk a belaruszoknak nehéz küzdelmükhöz, szólított fel Mateusz Morawiecki miniszterelnök, azt követően, hogy a belarusz ellenzék tagjaival találkozott. A Poland in English hírportál beszámolója szerint a lengyel kormányfő rámutatott: a fehéroroszországi helyzet Lengyelország 1980-as állapotára emlékezteti, amikor megalakult a Szolidaritás szakszervezet, amely gyakorlatilag megdöntötte a kommunista rendszert.  Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy a balti államok, Lengyelország és az EU a geopolitikai érdekei szerint próbál új rendszert ráeröltetni Fehéroroszországra – írta az Interfax. Az Európai Tanács videokonferenciás csúcsértekezletét követően Morawiecki hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Belaruszban bármilyen külső beavatkozásra sor kerüljön. Mindez „természetesen Oroszországnak szól” – mondta. „Azt akarjuk, hogy Fehéroroszországban a demokratikus folyamatot a nemzet irányítsa” – tette hozzá. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: Fehéroroszország ügyében a visegrádi országok között egyetértés van, a Lengyelország által képviselt álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja. Lengyelország és a balti államok korábban közösen hívták fel Minszket az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó tömegekkel szenben alkalmazott brutális beavatkozások láttán, hogy az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszaknak haladéktalanul vessenek véget, bocsássák szabadon a politikai foglyokat és kezdjék meg a belpolitikai párbeszédet Belaruszban. A lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett dokumentumban a négy állam nevében nyilatkozó lengyel elnök hangsúlyozza: „közeli szomszédokként”, a NATO és az Európai Unió tagállamaiként azt szeretnénk, hogy Fehéroroszország „stabil, demokratikus, független és jólétben élő” ország legyen.

 

 

Ötpontos lengyel program a belarusz üldöztöttek támogatására

2020. augusztus 14.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök ötpontos programot ismertetett a parlament alsóházában (a Szejmben). A kormányterv első pontja az üldözött ellenzéki  belaruszok megsegítése, egy amerikai-lengyel alapból. A második pont ösztöndíjprogramot irányoz elő üldözött diákok és tudósok számára. A harmadik pont lengyelországi beutazást és munkavállalást könnyítő intézkedésekről szól. A negyedik és az ötödik pont pedig a független fehérorosz média támogatására, illetve a belarusz társadalmat segítő lengyel civil szervezeteknek nyújtandó új eszközökre vonatkozik – írta a Napi.hu.

 

 

Duda az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordult Belarusz ügyében

2020. augusztus 12.

 

A fehéroroszországi politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta Andrzej Duda köztársasági elnök az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának írt levelében. A levelet Krzysztof Szczerski, Duda kabinetfőnöke és külügyi államtitkára ismertette a TVP Info közszolgálati tévében. Duda arra kérte az ENSZ tagállamait, hogy ne legyenek közömbösek a belarusz események iránt. Szczerski szerint az Európai Unió olyan vonakodva reagál a helyzetre, ahogy 2008-ban tette, amikor Oroszország megtámadta Grúziát.    

{"register":{"columns":[]}}