Lengyelország Magyarországon

Megkezdte működését a V4-ek járványügyi koordinációs központja

2020. október 9.

 

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) lengyel soros elnöksége szervezésében tartott videokonferenciával megkezdte működését az a járványügyi együttműködés, amiről a regionális csoport miniszterelnökei a szeptemberben tartott lublini csúcstalálkozójukon állapodtak meg. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány második hulláma idején kulcsfontosságú, hogy a V4-ek közvetlenül tájékoztassák egymást a járványügyi intézkedésekről, valamint tapasztalatokat és ismereteket cseréljenek a járvány hatékonyabb kezelése érdekében. A koordinációs központ a négy ország járványügyi szakértőinek hetente tartandó videokonferenciáján keresztül működik majd.

 

 

Lengyel és litván diplomatákat utasítottak ki Minszkből

2020. október 6.

 

Alekszandr Lukasenko kormánya szándékosan tönkretenné a kapcsolatokat a Nyugattal – erről írt a Rzeczpospolita című napilap. Az írást az Index.hu hírportál ismertette. Minszk lengyel és ukrán diplomatákat utasított ki Belaruszból. Az 50 lengyel diplomatából 18, a 24 litvánból pedig 14 maradhat. Lengyel újságírói értesülések szerint Minszk eleve agresszív államnak igyekszik beállítani Lengyelországot, amely állítólag a fehérorosz tüntetéseket irányítja. 

 

 

A V4-ek promóciós kampányba kezdtek New Yorkban

2020. október 9.

 

A New York-i lengyel főkonzul, Adrian Kubicki és a Visegrádi Négyek másik három országának diplomatái megbeszélést folytattak New York főpolgármesteri hivatala nemzetközi ügyekért felelős biztosával, Penny Abeywardenavel. Ezzel kezdetét vette a V4-ek gazdasági-kereskedelmi promóciós kampánya. A találkozó után Kubicki arról tájékoztatta az IAR-t, a Polskie Radió hírügynökségét, hogy a megbeszélés során arról tárgyaltak, hogyan lehetne erősíteni a koronavírus-járvány közepette a transzatlanti üzleti kapcsolatokat. „Országaink a járvány miatt megszakadt ellátási, beszállítói lánc helyreállításához járulhatnak hozzá és jó partnerei lehetnek sok amerikai vállalatnak, tudományos és üzleti intézménynek” – idézte a főkonzult az IAR.

 

 

Az USA támogatja a Három Tenger kezdeményezést

2020. október 7., 9.

 

Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága határozatot hozott a Lengyelország irányításával folyó, 12 ország üzleti kapcsolatait elősegítő Három Tenger kezdeményezés támogatásáról, jelentette a Polskie Radio. A határozatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia. Mike Pompeo külügyminiszter két nappal később, telefonbeszélgetést folytatott lengyel partnerével, Zbigniew Rauval és dícsérte Lengyelország „erős vezető szerepét a Három Tenger kezdeményezésben” – erről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Morgan Ortagus tájékoztatta az IAR-t, a Polskie Radio hírügynökségét. Pompeo gratulált Raunak, akit a közelmúltban neveztek ki külügyminiszterré és egyúttal „hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok fontosságát” – idézte a szóvivőt az IAR. 

 

 

A V4-ek befolyásos szereplői lehetnek az európai politikának

2020. október 8.

 

A Visegrádi Négyeknek (V4-ek) meg kell próbálniuk együtt növekedni, erősödni, mert ha erre képesek, akkor lesz közép-európai szereplője a világgazdaságnak és a világpolitikának, valamint befolyásos szereplője az európai politikának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a lengyelországi R4S válallat budapesti üzletfiókjának megnyitóján. Amint az a magyar kormány honlapján olvasható, a kormányfő a közügyek és közönségkapcsolatok (PR) ápolására specializálódott cég rendezvényén kitért arra is, hogy a politikában és a kultúrában jó a magyar-lengyel együttműködés, de a gazdasági kapcsolatok szegényesek. Ennek alapvetően az az oka Orbán szerint, hogy a két nép nem beszéli egymás nyelvét.

 

 

Dworczyk: Katarina Barley kijelentése szégyenletes

2020. október 2.

 

A lengyel miniszterelnök kabinetfőnöke, Michał Dworczyk „szégyenletesnek” minősítette Katarina Barleynek, az Európai Parlament (EP) alelnökének Lengyelországra és Magyarországra vonatkozó kijelentését és hangsúlyozta, hogy az „a lehető legrosszabb történelmi asszociációkat” váltja ki – jelentette a Poland in English hírportál. Dworczyk arra az interjúra reagált, amelyet Barley a német Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak adott, és amelyben az EP alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az EU nagyobb nyomást kell, hogy gyakoroljon Lengyelországra és Magyarországra annak érdekében, hogy „megvédje a jogállamiságot”. 

 

 

Zöld út a Belarusznak szánt segélyprogramnak

2020. október 2.

 

Az Európai Tanács (ET) brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadták a Belarusz demokratikus változásait támogató lengyel gazdasági segély tervét – jelentette a Polskie Radio. „A terv a demokratikus változások segítése. Bármilyen változásoké, amelyek egy szabad, szuverén Belarusz érdekét szolgálják” – nyilatkozta az ET csúcstalálkozó hosszú vitáját követően Mateusz Morawiecki miniszterelnök.

 

 

A demoikratikus normák mellőzése végzetes lehet az EU számára

2020. október 2.

 

Az Európai Unió azért, hogy sínre tehesse a pénzügyi ösztönző csomagot – ami a koronavírus-járvány nyomán előállt gazdasági válságból való kilábalást célozza –, valószínűleg hajlandó lesz kiengesztelni Magyarországot és Lengyelországot. A demokratikus normák melőzése azonban végzetes lehet az EU számára, írta Andreas Kluth, a Bloomberg üzleti hírügynökség publicistája. 

 

 

Az EU jogállamisági jelentése komoly aggodalmakat okoz

2020. október 1.

 

Az Európai Unió első átfogó jelentése a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban a magyar és a lengyel igazságügyminiszter szerint súlyosan aggályos, koncepcióját, módszertanát, forrásait és tartalmát illetően egyaránt – jelentette a brüsszeli vitáról beszámoló PAP hírügynökség. A két miniszter hangsúlyozta, hogy a jelentés nem alkalmas arra, hogy a továbbiakban a jogállamiság kérdéséről annak alapján folytassanak megbeszéléseket az EU-ban. 

 

 

A vezérkari főnökök tanácskozása a V4-ek védelmi prioritásairól

2020. szeptember 29.

 

A Visegrádi Négyek (V4-ek) soros elnöke jelenleg Lengyelország. A négy ország vezérkari főnökei Varsóban megvitatták a lengyel elnökség védelmi prioritásait. A tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Rajmund Andrzejczak lengyel vezérkari főnök elmondta, hogy beszéltek a katonai képességek növeléséről, a közös hadgyakorlatok szervezéséről, valamint megosztották tapasztalataikat a hadsereg szerepéről a koronavírus-járvány kezelése terén. Közlése szerint megvitatták továbbá az előkészületeket egy újabb V4-harccsoport összeállítására. Ez az egység az Európai Unió harccsoportjainak részeként 2023-ban teljesít majd szolgálatot. Az értekezleten foglalkoztak a V4-ek szerepével is a NATO Reagáló Erők keretében, amely – mint Andrzejczak fogalmazott – kulcsfontosságú a szövetség keleti szárnyán. Szó volt mindezeken kívül a kibervédelem területén kifejtett tevékenységekről és azok tapasztalatairól is.

 

 

Magyar-lengyel közös összehasonlító jogi intézet

2020. szeptember 30.            

 

Magyarország és Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján olvasható közlemény szerint Zbigniew Rau a két ország szoros kapcsolataira utalva

 

 

 

példaként említette az idén száz éves varsói csata megnyeréséhez nyújtott magyar segítséget. Mint kiemelte, az idén harminc éves V4-es együttműködés az egyik leghatékonyabb regionális mechanizmus az EU-n belül, gazdaságaik gyorsabban fejlődnek, mint a kontinens nyugati részének országai. A többi között kitért arra is, hogy a V4-ek egyetértenek a fehéroroszországi helyzet megítélésében.

 

 

A V4-ek vezetői az EB elnökénél

2020. szeptember 24.

 

A visegrádi országok vezetői felkeresték az Európai Bizottság elnökét, akivel a migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. El akarunk kerülni egy újabb bezárkózást, fenn akarjuk tartani az egyensúlyt a gazdaság ereje, a koronavírus-válságból való kilábalás és a lakosság egészséügyi helyzetére összpontosítás között – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés után a sajtóval. A PolsatNews hírportál szerint a megbeszélésen szó volt a koronavírus-járványból való kilábalásra fordítandó költségvetési forrásokról is.  

 

 

Az olasz és a lengyel államfő szabad belarusz választásokat sürgetett

2020. szeptember 24.

 

Sergio Mattarella olasz államfő fogadta Andrzej Duda köztársasági elnököt Rómában. A két államfő szabad belarusz választások megtartására szólított fel és elfogadhatatlannak minősítette a fehérorosz hatóságok akcióit a választás eredménye ellen tiltakozó állampolgárokkal szemben – közölte Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke a sajtóval. Duda és Mattarella egyetértett abban, hogy „senkinek sem engedhető meg, beleértve Oroszországot, hogy önös érdektől vezérelve kezelje Belaruszt. Hangsúlyozták: az Európai Unió aktívan kell, hogy reagáljon a belarusz fejleményekre és az uniónak döntenie kell arról, hogy támogatja a fehérorosz nép törekvését szabad választások megtartására” – jelentette a PAP hírügynökség.   

 

 

Duda globális szolidaritásra szólított fel Belarusz ügyében

2020. szeptember 24.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök az ENSZ fennállása 75. évfordulóját ünneplő virtuális közgyűléshez intézett, videófelvételre rögzített beszédében globális szolidaritást sürgetett a koronavírus-járvány és a belarusz helyzet kihívásaira válaszul. A Polskie Radio által ismertetett beszédben az államfő hangsúlyozta: „a nemzetközi jog tiszteletben tartása, az államok többoldalú együttműködése, a nemzetközi humanitárius jog érvényre juttatása, az emberi jogok támogatása és a természeti környezet megóvása kulcsfontosságú Lengyelország számára”.

 

 

Kovács Zoltán visszautasította a dán külügyminiszter vádjait

2020. szeptember 23.

 

Jeppe Kofod dán külügyminiszter az Altinget hírportálnak véleménycikket írt Lengyelország és Magyarország alááshatja az EU alapjait címmel, amit Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára válaszcikkében visszautasított. A dán portálon megjelent válaszban az MTI jelentése szerint egyebek között az áll, hogy „A dán diplomácia vezetője Magyarországot és Lengyelországot a demokratikus értékek ’lábbal tiprásával’, az igazságszolgáltatás függetlensége aláásásával és a média szabadságának megkérdőjelezésével vádolja. Ilyen nyers kijelentést megdönthetetlen tényeknek illene követniük, ám a dán külügyminiszter egyet sem sorakoztat fel, és hallgat arról a nyílt titokról is, hogy saját kormányán belül elszigetelt véleményt képvisel a témában”. 

 

 

Lengyel-litván kormányközi konzultáció

2020. szeptember 16.

 

A miniszterelnökök vezetésével kormányközi konzultációt tart Vilniuszban Litvánia és Lengyelország. Az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége beszámolója szerint a két ország több mint 20 minisztere a belarusz helyzetről, az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről, a migrációról, valamint az EU-ban a politikák és az akciók koordinálásáról egyezteti álláspontját. 

 

 

Lengyel szolidaritás Belarusszal

2020.szeptember 16.

 

Az Euronews hírtelevízió és hírportál tudósítása szerint Jana Sosztak Lengyelországban élő belarusz aktivista az Európai Bizottság varsói épülete előtt segítségért kiáltott. A belarusz ellenzék tagjai közül már többen Lengyelországban tartózkodnak. Egyikük Olga Kovalkova, a Belarusz Koordinációs Tanács tagja. A tudósítás szerint Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes támogatásáról biztosította a hazájukban változást sürgető belaruszokat. A belarusz népnek joga van küzdeni a szabadságért. Mi, európaiak szolidaritással tartozunk ezeknek az emebreknek, ezért külön programot is indítottunk „Szolidaritás Belarusszal” néven – mondta. A program anyagilag és más módon, például orvosi ellátással, tanulási lehetőséggel támogatja a Lengyelországba érkező belaruszokat.

 

 

Lengyel kezdeményezés: a V4-ek „Marshall-terve” Belarusz támogatására

2020. szeptember 14.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint megengedhetetlen lenne, ha Oroszország rendkívüli módon beavatkozna a fehéroroszországi eseményekbe – jelentette az MTI. A belarusz gazdaság felélénkítését célzó új „Marshall-tervet” fog előterjeszteni a lengyel kormányfő a Visegrádi Négyek (V4-ek) nevében a legközelebbi uniós csúcstalálkozón – közölte a sajtóval Michał Dworczyk, a varsói miniszterelnöki hivatalt kabinetfőnöke. A támogatási programról Morawiecki először a múlt héten tett említést, miután Varsóban találkozott Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetővel, volt elnökjelölttel. Dworczyk a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a lengyel politikusok párthovatartozástól függetlenül egyetértenek abban, hogy támogatni kell Fehéroroszország szuverenitását, amellyel összefügg Lengyelország biztonságának és stabilitásának megőrzése is.