Lengyelország Magyarországon

Áttörést Brüsszelben?

2020. december 9.

 

Brüsszelben megkapták az EU tagállamok nagykövetei azt a kompromisszumos javaslatot az unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséről, amelyet a Varsóban, Berlinben, Budapesten és Brüsszelben folytatott konzultációk során dolgoztak ki – jelentette a PAP hírügynökség. Egymástól független sajtóértesülések szerint a lengyel és a magyar kormány elfogadta a német kormány (mint az EU soros elnöke) ajánlatát és hajlandó elállni az uniós pénzek blokkolásától. A Bloomberg hírügynökség varsói és budapesti kormányzati körökre hivatkozva jelentette, hogy megszületett a megállapodás, de a részletek még nem ismertek. A Deutschlandfunk német rádió megszerezte a munkadokumentumot, amelyet Twitter üzenetében közzétett. E szerint a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt ellátják egy záradékkal. Megerősítik az ún. vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Az összesen 1800 milliárd eurós uniós forrásról az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója hivatott dönteni. A lengyel hírügynökség nem hivatalos értesülései szerint a legtöbb uniós tagállam elégedett a tervezettel, amelynek elfogadása esetén elhárul az akadály az uniós pénzek kifizetésének útjából.        

 

 

Zeman Lengyelország és Magyarország melletti kiállásra szólította fel a V4-eket

2020. december 9.

 

A Visegrádi Négyek (V4-ek) egységesen kell, hogy támogassák Lengyelországot és Magyarországot az EU költségvetésének az elutasításában, amennyiben az uniós források kifizetését a jogállamiság kérdésétől tennék függővé – nyilatkozta Miloš Zeman cseh államfő, az Andrzej Duda köztársasági elnök munkalátogatásáról beszámoló közös sajtótájékoztatón, az english.radio.cz cseh közszolgálati rádió tudósítása szerint. Duda kijelentette: látszik a jele annak, hogy megállapodásra sikerül jutni Brüsszelben az EU csúcstalálkozóján.

 

 

Orbán Viktor ismét Varsóban tárgyalt a költségvetési vétóról

2020. december 9. 

 

Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedd este Varsóban, miután Mateusz Morawiecki kormányfővel és Jarosław Kaczyńskival, a miniszterek tanácsának elnökhelyettesével, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökével tárgyalt. Orbán a Polsat News hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, hogy Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek. Ezt megelőzően Mateusz Morawiecki kedd délután közösségi oldalán azt közölte: a vétó ügyében a magyar és a lengyel álláspont azonos. Facebook bejegyzésében arra is figyelmeztetett, hogy az uniós források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer aláássa a tagállamok közötti bizalmat – jelentette az MTI.

 

 

Morawiecki: követeljük az alapszerződések tiszteletben tartását!

2020. december 8.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök cikkben fordult a magyar közvéleményhez a Magyar Nemzet hasábjain. Írásából idézünk: „A Covid-19 okozta világjárvány a legnagyobb válság a második világháború óta. Első alkalommal van lehetőségünk közösen, önállóan és 1989 után egyesült Európaként válaszolni a krízis okozta kihívásra. Ez nagy esély. Ugyanakkor nagy kérdőjel is: eleget tudunk-e tenni e történelmi súlyú próbatételnek? Hiszem, hogy a történészek ezt a pillantot majd úgy írják le, mint az Európa elé állított nagy tesztet. Csakhogy ebben a döntő, kölcsönös szolidaritást követelő pillanatban a megosztás szelleme éledt fel Európában. Mintha a helyreállítási alap mögött álló óriási erőfeszítés megsemmisítésre volna ítélve azon okok miatt, amelyek mindig is kontinensünk gyengeségét jelentették: a vitatkozásra való hajlam, az, hogy mindig azt keressük, ami elválaszt, nem pedig azt, ami egyesít. Az a mód, ahogyan a jogállamiság területén érvényesítendő költségvetési feltételrendszert a rendeletekhez akarják csatolni, nemcsak komoly aggodalmakat kelt ennek a mechanizmusnak a jogi alapjait illetően, de aláássa az unió tagországai és intézményei közötti bizalom és lojális együttműködés alapelveit is. A jelenlegi, az alapszerződést megkerülő eljárások óriási jogi bizonytalanságot keltenek. Vajon ezt akarjuk felajánlani állampolgárainknak, válaszul arra drámai helyzetre, amelybe a pandémia taszította őket? Bizonytalanságot és politikai vitákat? A jelenlegi EU komoly problémája és paradoxonja, hogy – jóllehet szüntelenül hangoztatja a sokszínűség jelentőségét – nem képes elfogadni a különböző országok hagyományaiban gyökerező jogi és alkotmányos rendszereinek különbözőségét. Az európai közösség különféle demokráciamodellekből áll össze, minthogy az európai nemzetek különböznek egymástól.”

 

 

Lengyelországnak van „B terve”

2020. december 4.

 

Lengyelország a kormányprogramokból is tudná finanszírozni a koronavírus-járvány utáni gazdasági beruházásokat, ha az Európai Unió helyreállítási alapjáról folytatott tárgyalások zátonyra futnának, jelentette ki sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki miniszterelnök, az MTI tudósítása szerint, arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e a kormánynak „B terve” arra az esetre, ha eredménytelennek bizonyulnának a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pnzügyi alapról. „A kormány készül az ilyen eshetőségre” – válaszolta a kormányfő.   

 

Lengyelország és Magyarország nyitott az új javaslatokra

2020. november 30. - december 1.

 

Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor varsói megbeszéléséről Piotr Müller kormányszóvivő közölte: Lengyelország és Magyarország az Európai Unió német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomag kapcsán. Az  amerikai AP hírügynökség azzal indította tudósítását, hogy Lengyelország és Magyarország kinyilvánította: nyitott az új javaslatokra. A két miniszterelnök közös álláspontja azonban, hogy „a költségvetésről kötendő alkunak összhangban kell lennie az EU alapító szerződéseivel és azzal a megállapodással, amelyre a júliusi EU-csúcson jutottak a tagországok vezetői” – írta az AP. Előző nap a Rzeczpospolita című napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Lengyelország és Magyarország abban bízik, hogy Szlovénia támogatja offenzívájukat az uniós pénzek folyósításának és a jogállamisági feltételek biztosításának összekapcsolása ellen.

 

 

Lengyelország kész vétózni

2020. november 27.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral folytatott videóbeszélgetést, amelyről Facebookon közzétett beszámolójában – amelyet az MTI is ismertetett – hangsúlyozta: Varsó kiáll az uniós alapszerződések betartása, valamint a tagállamoknak a reformok megvalósításához fűződő szuverén joga mellett. Az elsődleges jogot rögzítő alapszerződések magasabb rendűek minden másodlagos mechanizmusnál. Morawiecki szerint a jelenlegi költségvetési feltételrendszer „nincs jóváhagyva, és nem is lehet jóváhagyni”. Emlékeztetett, hogy a múlt héten annak elfogadását nagyköveti szinten Lengyelország és Magyarország ellenezte. Hangsúlyozta: a vétó jogát az EU-ban az összes tagállam „álláspontja és fenntartásai figyelembevételének biztosítékaként” meg kell őrini. Rámutatott: a költségvetési csomag feltételrendszeréről szóló jelenlegi tervezet nem garantálja a jogbiztonságot, kritériumai általánosak, és nagyon széles értelmezést tesznek lehetővé. Elmondta: megerősítette a soros uniós elnök Németországot képviselő Merkelnek, hogy Lengyelország kész megvétózni a költségvetést, amennyiben „nem találják meg az egész Európai Unió, nem csak egyes tagállamai számára jó megoldásokat”.     

 

 

Lengyelország vezető a gazdasági migránsok befogadásában

2020. november 27.

 

Az Európai Unión kívülről érkező gazdasági migránsok befogadásában Lengyelország vezető helyen áll. Az Eurostat – az unió statisztikai szolgálata – kimutatása szerint tavaly 3 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki Lengyelországban külföldieknek, főleg ukránoknak, akik dolgozni, tanulni, nemzetközi védelmet keresni vagy családegyesítési céllal érkeztek. Ez 6 százalékkal több, mint az egy évvel korábban regisztrált külföldi engedélykérők száma. Lengyelország az EU ilyen tartózkodási engedélyeinek az egynegyedét adta ki. A munkacélú tartózkodási engedélyek kiadásában pedig az összes ilyen uniós engedély felét Lengyelországban adták ki – áll az Eurostat kimutatásában, amelyet a TVP közszolgálati televízió ismertetett.

 

 

Nincs alternatívája Európa és az USA szövetségének

2020. november 27.

 

Nincs alternatívája Európa és az Egyesült Államok szövetségének, fejtette ki egy szakpolitikai vitában Mariusz Blaszczak honvédelmi miniszter. Az erről beszámoló Politico hírszolgálat idézte a minisztert, aki elmondta: „Véleményem szerint azok az alapelvek, értékek és megállapodások, amelyeken a Nyugat védelmi együttműködése nyugszanak, változatlanok maradtak. (…) Európa szövetsége az USA-val a NATO-n belül és az amerikai csapatok jelenléte a kontinensen közös biztonságunk alapja”. Érvelése során kifejtette: Lengyelországot szoros szálak fűzik Amerikához, „több generáció számára összefogást eredményez történelmi tapasztalatunk és az a mély meggyőződésünk,hogy Oroszország agresszív politikája  veszélyt jelent”.   

 

 

Az Európai Parlament beavatkozik a lengyel belügyekbe

2020. november 27.

 

Az abortusztörvény lengyelországi szabályozását érintő határozatával az Európai Parlament (EP) beavatkozik egy tagállami hatáskörbe tartozó, az uniós alapszerződésekben nem szabályozott belügybe – nyilatkozta Julia Przylebska, a lengyel alkotmánybíróság elnöke a PAP hírügynökségnek. A határozattal az EP-képviselők megsértik a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét – hangsúlyozta Przylebska.

 

 

Budapesten tárgyalt Morawiecki

2020. november 26.

 

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet – jelentette ki Morawiecki, hangsúlyozva, hogy ez rendkívüli veszélyt jelen. „Lengyelország és Magyarország nem fog habozni, hogy alkalmazza a vétót” – idézte a lengyel miniszterelnök kijelentését a PAP hírügynökség. A találkozón közös nyilatkozatot írt alá a két kormányfő. Orbán Viktor nyomatékkal szólt arról, hogy „Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatokat, amelyek elfogadhatatlanok Lengyelország számára”.   

 

 

Rau gratulált Blinkennek

2020. november 25.

 

Zbigniew Rau külügyminiszter twitter üzenetben gratulált Antony Blinkennek, akit az Egyesült Államok következő külügyminiszterének jelöltek. A Polskie Radio jelentése szerint Rau egyebek között azt írta, hogy várakozással tekint a jövőbeli együtt munkálkodás elé. „Meggyőződésem, hogy tovább fogjuk fejleszteni stratégiai szövetségünket, kétoldalúan és a NATO-ban is” – írta.  

 

 

A lengyelek többsége támogatná a vétót

2020. november 18.

 

A lengyelek többsége ellenzi, hogy a jogállamiság megítélésétől tegyék függővé az Európai Unió pénzeinek az odaítélését, és támogatja, hogy ebben az esetben Lengyelország megvétózza az unió költségvetését – közölte a Dziennik Gazeta Prawna című napilap, egy friss közvéleménykutatás eredményeit ismertetve. A megkérdezettek 57 százaléka támogatná a vétót és csupán 20 százaléka ellenezné azt.

 

 

Lengyel-litván támogatás a belarusz népnek

2020. november 17.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatást tett Litvániában. Gitanas Nauseda államfővel való találkozását követően az újságíróknak kijelentette, hogy a két ország „határozott” támogatást ajánl mindazoknak, akik tisztességes választásokat követelnek Fehéroroszországban és az önrendelkezés valódi jogát akarják elérni – jelentette a PAP hírügynökség.

 

 

Lengyel tiltakozás

2020. november 12.

 

Hivatalos levélben tiltakozott a lengyel kormány az Európai Unió vezetőinél az ellen, hogy a jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat – írta Mateusz Morawiecki minszterelnök Facebook bejegyzésében. Morawiecki már korábban vétót helyezett kilátásba. Elfogadhatatlannak nevezte a „tetszőleges, politikai jellegű kritériumokon alapuló önkényes mechanizmusokat”.